Darwin bácsi arra számított, h majd találnak pl olyan halat,( vagyis hal-fosszíliát) amiben meg lehet találni valami tüdõ-kezdeményt.
Igaz, h a kezdeménynek abszolút semmi szerepe nincs, de egyszer majd egy mutáció után majd nagyra nõ és képes lesz hozzáadni a hemoglobinokhoz a zoxigént.
Találtak-e ilyen szerv kezdeményeket állatokban?
Tehát nem végtagokat hanem szerveket igazi funkció nélkül?
( mint egyesek szerint nálam az agy :) :) )
Aztán nagyon sok olyan állat van, melynek igen speciális szervei, végtagjai vannak. Melyek kifejletlen formában igen csak hátráltatnák sõt akadályoznák az elõd-állatokat. És ki kellett még fejlõdnie a speciális végtagokhoz spec. viselkedés formának, ezeket a viselkedés formákat aztán be is kellett írni az öröklött viselkedések közé és sikeresen továbbadni, szaporodóképes populációkat létrehozva így. És mindezt a véletlenek egybeesése, a természeti körülmények megváltozása hívja életre élõlények egy szaporodóképes csoportjában egyszerre. Aztán százezer évekig semmi, majd megint egy ilyen kaszkád-folyamat és hirtelen megjelenik egy csomó új faj szinte a semmibõl.
SZal ekkora káosz hogyan alakít ki ekkora igen bonyolult és önmagát tökéletesen szervezõ rendet??
Talán egy biológus oldalakon keresztül tudna példákat sorolni, de elégedjünk most meg azokkal a fajokkal, melyek halálos mérgeket termelnek a szervezetükben
( pl Alien:) :) :)) szal pókok, egyéb rovarok, kígyók, és ide lehet sorolni az elektromos áramütéssel ölõ halakat is. Ugye az az egyed, mely félig fejleszti ki méregkeverési képességét, mire megy vele? Az áldozat elmenekül, a kígyó meg csak egyre mérgesebb lesz.. a végén kihal, mert az áldozat elmenekül...És az elektromos szerv? Mennyi angolna csapta agyon saját magát, míg végre valamelyik "rátalált véletlenül" a helyes útra?
( Aztán, mint fent írtam, viselkedését bekódolta génjeibe és hibátlanul tudták már alapból az utódai is...)
Megtalálták-e mondjuk a delfin õseit, melyeknek félig volt még lába, félig meg uszonyai??