Az Ormánság gazdaságának primer szektora a mezõgazdaságot, élelmiszertermelést, az erdõ és vadgazdálkodást foglalja magába. Ásványkincsek kitermelése egyedül a termálvízre korlátozódik.
A kistérség gazdasága tradicionálisan az agráriumhoz kötõdött-kötõdik. A rendszerváltással a kevés ipari vállalkozás többsége megszûnt, tönkrement; valamint számos hagyományos mezõgazdasági szövetkezet tönkrement még az átalakulást megelõzõen. A helyi vállalkozók nagyobb része önfoglalkoztató kényszervállalkozás, számottevõ tõkeerõs nagyfoglalkoztató nincs is köztük. A forráshiány miatt a kistérség tõkeabszorpciós képessége alacsony. A területfejlesztés sikeréhez elengedhetetlenül fontos összehangolt programozás, partnerség még gyermekcipõben jár. Hiányoznak a valódi integrációt felvállaló szervezetek is.
II. Ipar
Az ipart néhány mikro- és kisvállakozás képviseli. Sellyén mûködik kettõ vegyi üzem, Vajszlón pedig egy fémmegmunkálóvállalkozás. Az élelmiszeripart Sellyén és Vajszlón egy egy helyi jelentõségû pékség jelenti. A kiterjedt erdõségekre számos fafeldolgozó vállalkozás alapult.
III. Szolgáltatások
A különféle szolgáltatások megléte, elérhetõsége igen korlátozott a kistérségben. A banki szolgáltatások közül mindössze egyetlen országos hálózattal bíró kereskedelmi banknak van fiókja Sellyén. A többi település egy részén a takarékszövetkezetek tartanak fent kirendeltségeket. A posta hálózatának átszervezése (mobil posta hálózat kiépítése és a kisforgalmú hivatalok bezárása) a kistérségben az elsõk között indult meg.
A tercier szektort a kereskedelem képviseli. Ezalatt a helyi kereskedelmet lehet érteni, pedig a kistérség határos Horvátországgal. A közel 100 km hosszan nincs határátkelõ. A másik fontos tercier szektor a közlekedés. A közlekedés legfontosabb feltételét jelentõ út- és vasúthlózat az elõbbi sûrûsödésével és az utóbbi gyérülésével jellemezhetõ az utóbbi évtizedekben. Az úthálózat a városok és kisebb vonzásközpontok felé irányuló szerkezetet mutat. A települések közötti kapcsolattartást nehezíti, hogy még mindig viszonylag nagy a bekötõ út végi települések aránya (zsáktelepülések). Az ilyen jellegû zsáktelepülések nyilvánvalóan hátrányoa helyzetben vannak a csomóponti fekvésû, vagy az áthaladó úttal rendelkezõ településekhez képest.
A térség teljes közúthálózatának becsült hossza 190-220 km, ennek kb. a fele burkolt (kb. 90-120 km.).
AZ ORMÁNSÁG NÉPRAJZI BEMUTATÁSA
Az Ormánság hazánk történelmi kistája. Magyarország dél-nyugati részén, Baranya megyében található. Délrol a Dráva folyó, nyugatról részben Somogy megye határolja.
Északi és keleti természetes határa nincs, a táj körülhatárolása a sajátos foköto és szoknyaviselet alapján történt. Területe jellemzoen sík, nagy része a Dráva folyó árterületéhez tartozik. Ezekbol a vizes területekbol kiemelkedo dombokra, az ú.n. "ormákra" épültek a falvak, innen származik a térség neve.
A kistérséget határmentisége elzárta a gazdasági fejlodés gyors folyamataitól, ugyanakkor ennek révén megorizte táji, természeti, néprajzi, építészeti értékeit.
Az Ormánság növény- és állatvilága igen gazdag. Egyes helyeken ritka és gazdag populációk élnek. A Dráva folyó mentén húzódó növényzet, a fuz-és nyárligetek, a tölgy-koris-szilfaligetek igen érdekesek mind látvány, mind pedig természetvédelmi szempontból.
Az Ormánság két tipikus fajtája a szlavóniai tölgy és a magyar koris. Az Ormánság egyéb nevezetes fái a szilfa, a nyár, a kék bükk. A rekettyés a vízililiom és a vízigesztenye élohelye, a védelem alatt álló mezokön a liliomok és az íriszek különbözo fajtái találhatók. A madár - és vadállomány szintén igen gazdag. A terület jellegzetes madarai a fekete gólya, a kopaszfeju réti sas, a fekete kánya, a sólyom az egerészölyv, a hangyászölyv, a partifecske, a jégmadár. Ezek nagy része védelem alatt áll.
Az égerbozótos vízfolyásokban szarvasok, ozek, vaddisznók gyönyöru példányai élnek. A Dráva folyó és a halastavak a sporthorgászatra jó lehetoséget kínálnak.
A természeti kincseket tovább gazdagítják az olyan mesterséges építmények, mint a sellyei Draskovich-kastély és az azt övezo park, ami Dél-Dunántúl legjelentosebb arborétuma, sok ritka növénnyel.
Az építészeti emlékek foleg a népi építészetbol kerülnek ki. A természeti körülményekhez, a gyakori árvizekhez alkalmazkodva alakulhatott ki a tipikus házépítési mód, és váltak jellemzové az ú.n. talpas házak.
Az Ormánság leghíresebb kincsei a templomok. Az Ormánságban évszázadokon át református magyarok éltek. Festett kazettás templomaik valódi értéket képviselnek. A fenyofára temperával festett díszítoelemek szimbólumrendszerei az osi eredeti magyar szimbólumokból erednek. A legszebb gazdagon díszített templomokat Drávaiványiban, Kóróson, Adorjáson és Kovácshidán találhatjuk.