alábbi levél Kanadából érkezett, Farkas Roland ex-századostól. Õ volt az a katonatiszt, aki afganisztáni szolgálata után nyílt levélben bírálta a HM-et és a honvédség vezetését a csapatoknál uralkodó katasztrofális állapotok miatt, melyek az ország védelmét bénítják. A minisztérium és mások azonnal dühödt támadást indítottak Farkas ellen, rövid idõn belül szakmailag és emberileg is ellehetetlenítették - a munkahelyérõl való kirúgástól egyes internetes fórumokon való névtelen rágalomhadjáratig mindent bevetettek - így családjával, akiket mellesleg szintén zaklattak, Kanadába vándorolt, és ott kezdett új életet. Jelenleg katasztrófavédelmi tisztként dolgozik Ontario államban. Mellékesen államunknak kb. 50 millió forintjába került minden kiképzése és katonai pályán való tapasztalatszerzése, de ezt az összeget kidobták, mert fontosabb volt kicsinálni
s a levél:
Megdöbbenve olvastam a híreket - kezdi írását a százados.
Kanadában, Ontarióban vagyok katasztrófavédelmi tiszt, és nagyon megdöbbentem azon, ami történt. Részvétem a hozzátartozóknak.
Ugyanakkor azt kell mondanom, Isten hozott, Magyarország, a való világban! Nem a tévét kell bámulni, a reality show-kat vagy a bangladesi áradásokat, az amerikai tornádókat, hanem elõre gondolkodni. Mert ez a való világ.
1998 novemberében, amikor 28 fok volt, már valódi tornádó volt Magyarországon. Az áradások sem mai keletûek, és bár egyelõre megúsztuk a kaliforniai méretû erdõtüzeket, de az is bekövetkezhet, akárcsak egy paksi baleset (a legutóbbi balesetnél szintén voltak kommunikációs problémák), satöbbi...
Itt, Torontóban 32 különbözõ katasztrófát azonosítottak be a szakemberek (hõ- és hideghullámok, hóvihar, árvíz, özönvízszerü esõk, orkán, tornádó, robbantás, áramszünet, nagy tüzek, nukleáris baleset...), mint potenciális veszélyt, és mindegyikre Megakadályozási, Felkészülési, Válaszadási és Kárelháritási Tervek (Prevention, Mitigation, Response, Recovery) lettek kidolgozva. És begyakorolva!!!!
Mikor volt Budapesten nagyobb katasztrófa-védelmi gyakorlat?
Nekem az az érzésem, hogy valahogy Magyarország mindig csak kullog az események után. Ennyi szakmai hibát életemben nem láttam, itt nem egy felelõs van, hanem rengeteg. Elõször is, milyen katasztrófavédelem az, ahol órákkal késõbb olvassák el az OMSZ e-mailjét a közelgõ "vörös" kategóriás viharról? Miért e-mail??
Én, ha az ontariói katasztrófavédelmi központban ilyen riasztást kapok (mail-en is, telefonon és faxon megerõsitve a meteorológiától, plusz 24 órán át figyelnem kell az idõjárásfigyelõ és elõrejelzõ kommunikációs hálózatot és a riasztással ellátott meteorológiai rádiócsatornát), akkor azonnal magasabb készültségbe kell helyeznem a katasztrófavédelmi mûveleti központot, és riadóztatni az illetékes minisztériumokat, állami szerveket, satöbbi. Olvasom, hogy a hajóskapitányok maguk döntik el, hogy kikötnek-e. Egy riasztási rendszerben ott kellene lennie az összes vészhelyzeti szervnek (rendõrség, mentõk, tûzoltók...), veszélyes üzemnek (pl. Paks), a minisztériumoknak. A vízügy felelõs a hajótársaságok riasztásáért, a környezetvédelmi tárca a nemzeti parkokért, satöbbi... Számtalan megoldás létezhet, lényeg, hogy hatékony legyen.
Odahaza miért nincs megfelelõen szabályzott és begyakorolt riasztási rendszer? Talán azért, mert Magyarországot még nem sújtották emberek millióit érintõ katasztrófák, és az illetékesek elfelejtenek elõre gondolkodni?
Aztán egy rendezvényszervezõ cég hogy lehet ilyen felelõtlen? Nyugaton teljesen normális, hogy az ilyen cégeknek üzletvitel-folyamatossági tervük (business continuity plan) van katasztrófák bekövetkezésére, enélkül üzletet sem kötnek velük az állami szervezetek. Magyarországon hogy fordulhatott ez mégis elõ?
Úgy, hogy minden idõk legolcsóbb augusztus huszadikáját csak gagyi cégekkel lehetett megvalósítani.
De akkor a szerzõdést kötõ MEH most ne akarja elhárítani a felelõsséget. Itt az üzleti életben még komolyabb a dolog. A McDonalds ma már például nem köt olyannal beszállítói szerzõdést, akinek nincs vészforgatókönyve, és nem tud krumplit beszállítani mínusz 40 fokban, hózivatarban, vagy a 2003-as totális áramszünethez hasonló helyzetben! Olvasom a hazai üzletvitel-folyamatosságot, és az illetékesek még mindig csak ott tartanak, hogy a számítógépes rendszereket backup-olni kell. Hát, sokkal többre is futhatná, és akkor nem kapnék olyan e-mail-eket, mint a múlt hónapban, hogy Lillafüred méltán híres pisztrángtelepét tönkretette az áradás. A biztositók meg nem fizetnek, hát, azokra is ráférne már egy kis szabályozás...
Megbukott a magyar irányítási rendszer
De ami nagy tanulság ebbõl a katasztrófából, úgy tûnik, a vezetés-irányitás kérdése. Mi itt nem igazán az amerikai típusú egyszemélyi döntéseket (incident command) részesítjük elõnyben, hanem a "hozzuk össze a szakembereket" típusú rendszert. Ilyen katasztrófa esetén a Környezeti Erõforrások Minisztériuma veszi kézbe az irányítást, és a Közbiztonsági Minisztériummal, a Közlekedésüggyel, az Egészségüggyel és más minisztériumokkal azonnali kapcsolatba kerülnek. Több szálon is beindul a riasztás, értesül róla a helyi önkormányzat (polgármester) és a kormány összes felelõs szerve, de a rendezvényt szervezõ cég is. Odahaza nekem úgy tûnik, hogy a New Orleans-i gátszakadásos hurrikánkatasztrófánál csúnyán leszerepelt, amerikai FEMA típusu egyszemélyi-egyrendszerû módszer dívik, csak itt is ugyanaz a baj: sosincs meg az az "egy", és felelõsök sincsenek. Lehet, hogy az otthoni katasztrófavédelemre is az vár majd, mint a FEMA-ra, és lehúzzák a rolót? Lehet, de Magyarországon annál sokkal többre lesz szükség, mert sok minden más is hiányzik.
Aztán felvetõdik bennem a kérdés, hogy Budapest fõpolgármestere mikor látta utoljára a fõváros katasztrófavédelmi tervét? Miért nem készitenek a városházán augusztus 20-ra katasztrófavédelmi tervet, amelynek a megelõzéssel foglalkozó részében ott lett volna a helye a meteorológiának is? De legalább miért nem követelnek meg ilyet a szervezõktõl? Ki kontrollál? A vihar mellett nagy tömegek elleni terroristatámadásra is így van felkészülve a fõváros?
Egy ilyen tervben óriási szerepe van (lenne) a BKV-nak és a közintézményeknek (menedék), a biztonsági õröknek, segélyszervezeteknek, kutató-mentõ szolgálatoknak és ki tudja, még hány tucat érintettnek. Itt, Kanadában mindenhol képzett katasztrófavédelmisek vannak, diplomát is lehet szerezni katasztrófavédelembõl, és nem csak volt tûzoltók és katonatisztek alkotják a katasztrófavédelmet, mint odahaza. Nem mondom, hogy õk alkalmatlanok, sõt! Õk a legalkalmasabbak erre a feladatra! De a katasztrófavédelmet nagyon körültekintõen kellene megszerveznie, és folyamatosan gyakoroltatnia az illetékeseknek. A kormányoknak pedig nem lehet olyan szervezeteket leépítenie, mint a katasztrófavédelem vagy a mentõszolgálat.
Éppen a napokban olvastam, hogy több, mint 80 embertõl válik meg a katasztrófavédelem, de ez nem veszélyezteti a készültséget és biztonságot. Van egyáltalán? Paks környékén állítólag csak lejárt szavatossagú védõeszközök vannak a katasztrófavédelmisek birtokában a lakosság számára... A leépítés persze jelenthet hatékonyabb rendszert is. Egy japán felmérés szerint egy 600 fõs szervezet már elég feladatot ad saját magának, és látszólag dolgozni fog, anélkül, hogy bármilyen input feladattal megbíznánk. Tehát a leépítés néha jó. Csak attól félek hogy, mint eddig is, a hatékonyság nem javul. Ahhoz olyan emberierõforrás-gazdálkodás kell, amely a szakemberek elõmenetelét biztosítja mindenhol. A diplomáknak és a megszerzett gyakorlatnak kell dominálnia, nem pedig a haveri kapcsolatoknak. Ezt itt, Kanadában nagyon komolyan veszik. Velem szóba sem álltak addig, amig nem tanultam ki a katasztrófavédelmet a fõiskolán, a katonai múltam egyáltalán nem számított enélkül.
És most az oktatásról. Magyarországon csak néhány órában lehet tanulni katasztrófavédelmet, azt viszont egyetlen összevont tanszék helyett sok helyen: a BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központban, a Zrínyi Nemzetvédelmi Egyetemen és most már a Rendõrtiszti Fõiskolán is. Nagyszerû! Van pénz dögivel. Helyette itt, Kanadában minden egyes településen van katasztrófavédelmi felelõs (community emergency management coordinator), vagy a tûzoltóparancsnokot bízzák meg vele. A lényeg, hogy õk komoly katasztrófavédelmi képzésen mennek keresztül. Az otthoni, megyei védelmi bizottságosdi nekem ósdinak tûnik, bár ezt is lehetne megfelelõen mûködtetni, ha nem azzal veszõdnének állandóan, hogy lerobbant az egyetlen kocsijuk, vagy éveket könyörögnek egy térinformatikai rendszer megvásárlásáért.
Magyarországot is egyre több természeti csapás és emberi mulasztásból (butaságból, bürokráciából) adódó katasztrófa éri. Itt a kettõ kombinációja történt. Kezdõdhet az egymásra mutogatás, pedig bizony mindenki mulasztott! Polgármester, MEH, katasztrófavédelem, meteorológia, rendezvényszervezõk. Hatékonyság és felelõs sehol, de jól fizetett állások annál több. Pártfüggetlenül. Most pedig próbára tette ezt a rendszert egy vihar és az emberi butaság. Remélem, a felelõsöket is elfújja...
Még egyszer õszinte részvétem a hozzátartozóknak. És ébresztõ, Magyarország!
Informatika és tudomány
