Nem a befecskendezéssel van itt a gond, hanem az üzemanyag kezelésével, szállításával, elosztásával és hosszú távú tárolásával. Azt szerencsésen beláttad, hogy a szilárd hajtóanyag zsákutca erre a célra (már hétköznapi személyi közlekedõeszközök hajtására).
Nézzük csak a most általános 95-ös oktánszámú üzemanyagot: ezt ugye a finomító nagy tartájából átfejtik egy átlagos kamion méretû tankerbe. Amikor ebbõl a kút saját tárolójába kerül (teljesen zárt rendszerben), már eleve meglehetõsen robbanásveszélyes a helyzet. És akkor a benzin még tulajdonképpen egy egészen jóindulatú kis anyag. Képzeld el ugyanezt egy, a benzinnél sokszorta instabilabb anyag esetén: szállítási kockázat, az átfejtések kockázata, és akkor jön még a fõ kérdés: ki és hogyan fogja a jármûvek üzemanyagtartájába tölteni? Hogy lehet megoldani a balesetkor gyakran elõforduló szivárgás/kifolyás kérdését?
Csak úgy belegondolva, valóban jobb lenne egy hatékonyabb üzemanyag (bár szerintem inkább hatékonyabb motorok és hatékonyabb erõátvitel/hajtáslánc kellene), de ahhoz, hogy ez széles körben elterjedjen, egy puszta befecskendezõ-rendszernél jóval több kell.