Hát ez nem ilyen egyszerû ahogy leírtad. A földkörüli pályára állásnál az fedélzeti számítógépet, akármilyen pályamagasságra lehet állítani(már ami lehetséges azzal a rakétával), tehát a számítógép közben, vagy felszállás elõtt számolta ki a pályát. Közben a számítógépnek irányítania kellett a rakéta fúvókáit elsõ fokozatnál asszem 5-öt?, hogy megfelelõ irányban, és megfelelõ pályán emelkedjen. Hold felé induláskor is, csak a sebességváltozást, és az indulás idejét kellett megadni, a számítógép számolta hogy a gyorsítási idõt, és a tömegcsökkenést(fogy az üzemanyag) figyelembe véve mikor kell indítania a hajtómûvet, és meddig kell égetnie, és milyen irányban. Szóval nem olyan egyszerû mint hiszed. Egy célkövetõ rakéta esete egyszerûbb, mert álló célpont esetén szinte semmit nem kell számolgatnia, mozgó célpontnál is egyszerû a dolog, mivel a számítógépes játékokban, mondjuk egy repülõszimulátorban elég jól ki tudja számolni hogy a rakéta merre mozogjon, vagy egy másik repülõ gépágyúval mennyire lõjön elé fölé mögé alá, még élõ játékos ellen is (szóval itt nem is lehet azt mondani, hogy mert tudja merre fog menni, mert nem tudja).
De mondok még egy bonyolultat: az ûrsikló 80-as évek elején készült számítógépe, is simán magától légkörbe lépett (a légkörben meg ugye van pár változó tényezõ), a megfelelõ helyen megfelelõ sebességre lassult, nem elõtte, nem utána, nem elégve. Szóval egy rakétavezérlés akárhogy is nézzük túl kis falat lenne egy modern processzornak. Sokkal gyengébb processzor is elég ilyen feladatra.