Az oms hajtómûvekkel tér le a pályáról, egy fékezéssel. Ezután a kisebb fúvókákat használva, beáll a 40 fokos szögre, és ereszkedik. Te azt írtad ezekkel korrigálja a pályáját, de nem korrigálja, mert a forgás döntés, az a ûrhajó tengelye körül történik ezektõl közvetlenül még nem fog más felé menni. Tehát a pályáról letérés után csak irányba áll, nem változtatja a pályáját. És igen, finom szabályzást igényel, és mérést, de nem kell hozzá nagy számítási teljesítmény mert nem olyan bonyolult dolog(Orbiterben párszor már csináltam manuális légkörbe lépést ûrsiklóval, és sikerült is, nem volt könnyû de sikerült, úgy hogy én csak saccolgatni tudok, meg érzéssel irányítani, míg a gép simán kiszámolja), de egy rakétavezérlésnél így is sokkal bonyolultabb. Szóval 70 km-en lezáródnak teljesen a fúvókák, onnan már a terelõlapokkal irányítják az ûrsikló pályáját, szóval, nem korrigál pályát hajtómûvel ûrsikló a pályáról letérés után, végülis attól függ a pályája, hogy milyen helyzetben a légáramláshoz képest vannak a szárnyai. Itt rendesen kell számolgatnia a számítógépnek, többet mint bármilyen légiharc rakétánál, de még ígyis semmiség egy modern számítógépnek.
"-- A csalit is írtad, és azt alapvetõen hõkövetõk ellen használják. :)" Igen, és ott az IS azt IS írtam. Szóval mi a probléma. Amúgy van radarzavaró csali is :). A hõkövetõk elleni égõ csalit flare-nek hívják, a radaros cuccok elleni csali a chaff. Egy ilyen csalitöltet aluminium, és mûanyagdarabkákat robbant ki magából robbant ki magából egy kis felhõt alkotva, amit a rakéta radarja 1 nagy dolognak érzékel, és azt "hiszi" az a célpont, és rááll. Ezen kívül a radaros, és az infrás rakéták ellen egyaránt használható a kimanõverezés, ahogy már leírtam.
A rakétairányítást meg inkább hagyom, úgysem sikerül elmagyaráznom :), de az tuti hogy marketingszöveg a ps2 procis rakétairányítós dolog, még elképzelni is nevetséges :)