Hú de rengeteget írtatok. Egy õsrégi pénteki hozzászólásra reagálnék még, mert már megírtamk a választ, csak nem tudtam elküldeni, mert elment a net:
"Te honnan a frászból tod h létezik az evolúció?"
Én pl. onnan tudom, hogy magam is írtam olyan programokat amik az evolúció elvét használják fel problémamegoldásra.
Ez persze csupán azt igazolja, hogy az evolúció, mint módszer mûködik, azt nem, hogy az élet is ez által fejlõdik. Arra más bizonyítékok vannak (több, mint amit el tudsz képzelni). Például vírusok, baktériumok, és rovarok esetén is megfigyelhetõ az ellenük használt vegyszerekkel szemben kifejlõdõ rezisztencia (ezek elég gyorsan szaporodnak ahhoz, hogy belátható idõn belül bekövetkezzenek a változások). A kövületek alapján pedig sokkal hosszabb idõszakok is átláthatók, így a fejlettebb állatok evolúciója is követhetõ (bár a leletek extrém ritkasága miatt ehhez sok szerencse is kell). Például a ló evolúcióját nagyon részletesen ismerjük. Aztán vannak még a gyûrû fajok, amiket már sokat emlegettünk (nézz utánna, hogy mit jelent). Egy másik fontos bizonyíték csoport az élõlényekben található "tervezési hibák" tömege. Például az emberi szemnél a retinához kapcsolódó idegszálak rossz oldalon vannak, és így akadályozzák a látást (különösen a vakfoltnál, ahol átmennek rajta). Egy intelligens tervezõ ilyen hibákat nem vétene, vagy legalábbis gyorsan kijavítaná õket.
Aztán ott vannak az olyan szervek amelyek kizárólag a párválasztásban van szerepe (szexuális szelekció), és egyébként rettentõen nehezítik a túlélést (pl. a páva farka, vagy a zsiráf nyaka). A szexet kizárólag az evolúció teszi olyan rettentõ fontossá. Gondolj bele, hogy pl. az ember élete során mennyit foglalkozik a szexszel, és mennyit pl. a légzéssel. Érdekesek az arányok annak fényében, hogy levegõ nélkül pár perc alatt meghal, míg szex nélkül bármeddig lehet élni. A puszta fajfenntartáshoz elég lenne kb. 10 percet foglalkozni vele egy élet során (hogy ki a partner, az csak akkor fontos, ha az utódaidnak jó géneket szeretnél, ami pedig csak az evolúció miatt érdekes).
"Az csak egy átkozott elmélet, ahogyan a kreacionizmust is emberek agyalták ki."
Látom nem vagy tisztában a tudomány mûködésével. A dolog nem arról szól, hogy szépe elméleteket találunk ki, majd örülünk nekik jól. A tudomány kísérletek és elméleti modellek szoros együttmûködésébõl jön létre. Az elméletek azok csak elméletek valóban, épp ezért végeznek rettenetes sok kísérletet is, melyek igazolják, hogy az elmélet összhangban van a valósággal, nem csupán vad képzelgés.
A tudományos elméletekkel szembeni legfõbb elvárás az, hogy logikailag konzisztens, és kísérletileg ellenõrizhetõ legyen (legalább elvben).