"A te figyelmedet meg az az apsóság kerülte el, hogy annak bizonyításához kell az pontos és teljes ismeret, hogy az összetettebb dolog pusztán a rész-dolog összege, és nincs más, ismeretlen összetevõ benne."
Tökéletes bizonyítás csak a matematikában van. A többi tudománynál ezt nem lehet garantálni. Annyit lehet biztosan tudni, hogy adott kísérletek adott eredményt adnak, és ezt egy matematikai model hibahatáron belül pontosan leírja.
Ehhez semmit nem kell tökéletesen ismerni.
A részekrõl annyit lehet mondani, hogy ha az "összetettebb dolog" ismert tulajdnoságai következnek a részek ismert tulajdonságaiból, akkor további összetevõket nincs okunk feltételezni. Hogy mennyire vagyunk biztosak abban, hogy nincs más összetevõ, az pont hogy nem a részek, hanem az egész ismeretén múlik. Hiszen az egész tulajdonságait kell visszavezetni, nem a részekét. Ha az egész összes tulajdonságával megvagyunk, akkor nem érdekes, hogy a részeknek hány ismeretlen tulajdonsága van még.
Általában a megismerési folyamat is ennek megfelelõ, elõször egy jelenséget megvizsgálunk, és amikor már ismerjük a fõbb tulajdonságait, elkezdünk azon gondolkodni, hogy vajon mivel lehetne magyarázni. Ekkor megpróbáljuk valahogy szétszedni, vagy legalább belelátni, hogy a részeket is megismerjük. Néha akár leméleti úton is következtethetünk a részek mibenlétére (pl. az atomok létére, és egyes tulajdonságaira a kémiai tulajdonságok alapján következtettek).
Mint ahogy már említettem a termodinamika nagyon nagy részének magyarázatához csak annyit kell feltételezni az anyag építõelemeirõl, hogy pici szilárd golyók.