"a kristálytömbök mikroelektromechanikus karokra ültetve változtathatnák elrendezéseiket"
Elektromos hatásra elrendezéseiket, így színüket (hullámhosszukat!) változtatni tudó kis cellákról.
Ha így vezérelni tudjuk a hullámhosszt, szerinted szükség van 3 fix alapszínre?
Megsúgom, nincs."
Erre én ezt írtam:
1 pixelnek nem csak egy hullámhossza van, hanem bármennyi lehet különféle intenzitásokkal.
A szemünk 3 adott hullámhosszt érzékel ezek közül.
Igaz, a második mondat nem precíz, de a lényeg nem ez volt, hanem hogy 1 hullámhossz kevés.
"Nos ha elég sok pixel van, és nagy a felbontás, akkor igen."
Ezt már szubpixelnek hívják. És ez esetben nincs szükség a hullámhosszak hangolására. Tulajdonképpen visszakapjuk az RGB komponenseket. Persze lehetnem 3-nál többet használni, de szerintem a jelentõs plusz költséggel és minimális nyereséggel járna.
"De egyébként a violet, ami a kék alatt van hullámhosszban, végülis olyan, mint egy kis intenzitású lila. Talán nagyobb intenzitással lilának látszik."
És fehéret hogyan csinálsz 1 hullámhosszal?
"De, a piros, a zöld, és a kék különféle árnyalatait, amik keverednek."
Nem csak piros, zöld, és a kék színt látunk, hanem pl. sárgát is, tehát mûködik a trükk.
"Mint már írtam, és a wikis oldalon is olvasható, már itt van elõfeldolgozás, nem RGB-s a kimeneti jel. Hanem legalábbis YUV-s, ami a színezetet+intenzitást illeti. (És hozzájön még jópár egyéb adat: élek helyzete, stb.) És bekavar még a pálcikák jele is."
Ettõl függetlenül, nincs konkrét hullámhossz érték mérve, az csak egy heurisztika alapján számolt érték.
"Itt ketté kell választani az egy csoportba tartozók közötti különbségeket és a 3 különbõzõ hullámhossznál csúcsosodó érzékenységûek érzékenységi görbéje közötti különbségeket."
Értelem szerûen az egy csoportba tartozókról beszélek.