"Már miért lenne felesleges? Ezekre még nem válaszoltál."
-- De igen.
"Arra, hogy a valóságban hogy néz ki egy átlagos kép spektruma (pixelenként persze)."
-- De ugye nem gondolod, hogy minden egyes hullámhosszhoz kell egy ilyen szubpixel? Mivel természetesen lehet átlagolni is, és a szem felbontóképessége is véges, egy mainál talán nem is nagyobb felbontású (szubpixelben) képernyõ elég.
"RGB kép esetén a szemnek sincs több adata, mint nekünk."
-- Mit is csinál szerinted a szem egy RGB képpel?
"Olyan jó lenne, ha gondolkodnál is, nem csak írkálnál!"
-- Heh, csak most írod, hogy RGB kép esetérõl írtál, pedig ez fontos. Normál esetben nem csak 3 számadata van. Tehát megintcsak te nem gondolkodtál.
"Fehérnek. CRT monitort sose használtam max fényerõn, és most az elõttem levõ LCD is 60%-on van."
-- A fényerõ beállítás nem lineáris. Most állítsd valóban félfényerõre! Félfényerõ másképpen: 255:255:255 (fehér) -> 128:128:128 (szürke).
"Megint tévedsz."
-- 1. Nem tévedek, volt már dolgom projektorral, gyakorlatból is tudom. A többit lásd alább!
2. A helyedben nem dobálóznék a "megint" szóval.
"Egyrészt egy sötét szobában is van valamennyi fény (általában nem csinálnak full sötétet a vetítéshez)."
-- Persze, hogy van. De épp elég kevés ahhoz, hogy egy erõsebb fényforrás mellett alig érzékelhetõ legyen a szem számára, ergo feketének látszódjon.
"Másrészt egy jó projektor még viszonylag világos szobában is jó képet ad, és ha a vászonra nézel szép feketének látod a meg nem világított helyeket."
-- Nincs az a projektor, aminek olyan erõs fénye lenne, ami a nappali fényt is annyival túlszárnyalná, hogy az általa összehúzódásra késztetett pupillákon a vele meg nem világított részekrõl származó környezeti fénybõl olyan kevés juthasson be (akár viszonylagosan, akár nem-viszonylagosan), hogy azokat feketének lássa az ember. Még csak nem is képes ennyire összehúzódni a szem.
Ugyanakkor árnyékos szobában vékony vonalakat lehet elég sötétnek látni, de nagyobb felületekre már ekkor sem áll a dolog.
"Az "egyszerûen" kifejezés pontosan az egyszínû fehérre vonatkozott, mivel hogy arról volt szó. Más esetekben értelem szerûen egy picit bonyolultabb."
-- Miért nem gondolkozol? Sok értelme lenne egy olyan képernyõnek, ami csak egyszínû fehér képnél tud igazi fehéret megjeleníteni, nem gondolod?
Más esetekben meg nem picit lenne bonyolultabb.
"Vagy feldolgozni könnyû, vagy megjeleníteni. A kettõ együtt nem megy."
-- De igen, csak megint nem gondolkozol.
"Te is olyanról írsz, amirõl már volt szó."
-- Csakhogy engem te kényszerítesz az ismétlésre, miközben én külön kérlek az ismétlés kerülésére téged.
"Az RGB viszonylag jó, de idõvel nõnek az igények. Ahogy gyorsulnak a gépek, némi lassulás az RGB-hez képest fel sem tûnik, nem számít."
"Egyelõre még nagyonis feltûnik az a lassulás."
-- Aha, egy plusz filter bekapcsolása egy videolejátszó programban levesz vagy 0.1fps-t...
"És én még nem találkoztam az RGB lecserélésére vonatkozó igénnyel. Majd valamikor biztos lesz."
-- Nem-e? Talán csak álmodod a velem való vitát? Mellesleg megnézheted a Photoshopban a választható színkezelési módok listáját is.
"Bizonyos dolgokra igaz, más dolgokra nem."
"Nem. Le is írtam, hogy miért, csak vaalmiért nem veszed figyelembe."
-- Talán mert okom van rá!?
"Sajnos nekem rosszul megy a gondolatolvasás. Inkább tanuld meg érthetõen kifejezni a gondolataidat."
-- Nem gondolatolvasni kell, hanem gondolkodni. Máshol már leírt dolgokat magyarázgatni persze könnyebb.
"Te választottad szét a két ágat, majd engem csesztél le érte. Ráadásul felselegesen, hiszen a másik ág él és virul."
-- Hibás leírás. Az volt a probléma, hogy te mindkét ágon ugyanarról beszéltél tovább.
"Talán tanulj meg értelmesen válaszolni."
-- Egy bizonyos határon túl nem várhatod, hogy mindent újra leírkáljak.
"Jó, igen. És akkor mi van? Tudom, nem szoktad meg, hogy tévedek, de elõfordul idõnként, én sem vagyok tökéletes."
-- Nem ez a lényeg, hanem hogy néha ami elméletileg jónak tûnik, valójában még elméletileg sem az.
"Nem érek rá egész nap veled vitázni. Fogalmazz pontosabban, akkor nem értem félre."
-- Én szerinted ráérek neked mindent 5x leírni?
"Ha a lényegre koncentrálnál, és nem kötnél bele minden lényegtelen apróságba és ha a félreértéseket rögtön tisztáznád, nem csak hosszú vita után, és ha nem értenéd szándékosan félre amit írok, megint csak hosszú felesleges vitát generálva, akkor sokkal több idõm maradna a lényeges állításaid átgondolására."
-- Ezt magadra nézve is vedd erõsen ajánlottnak.
"Hát gondolom az, hogy tudod a nevét. Miért érezted fontosnak, hogy leírd?"
-- Csak mert az a neve. Egyszerûbb a dolgokra a nevük alapják hivatkozni, nem gondolod?
"A technikailag optimális és a legjobb együtt nem megy. Ez idõvel sem változik. Legfeljebb egyre elviselhetõbb a nemoptimálisság."
-- Mi az optimális? Optimálisabb a fekete-fehér tévé a színesnél? Bizonyos szempontból igen. Nem sok értelme ezen vergõdni. Lényeg, hogy különféle szempontok (gazdaságosság, stb.) figyelmebe vétele mellett a lehetõségekhez képest törekedjünk a tökéletesre.
"A színes kép hatalmas minõségi ugrás a fekete-fehérhez képest. Technikailag viszont nem olyan vészes, mert a szín információ külön csatornán kódolható. És egyébként is akkor sok nagyságrenddel kevesebb technikai eszköz létezet, amit érintett a változás."
-- Ma már nem vészes, annak idején viszont sokkal drágább volt a színes technika, részben ezért oldották úgy meg, hogy pl. a fekete-fehér jelátvitelre kialakított mûsorszórási rendszeren is átmehessen a jel. Emiatt kell a mai jobb PAL/NTSC tunerekbe bonyolult digitális fésûs szûrõ, stb. (Lásd dot-crawling.)
"Nem hangzott el a válasz."
-- De igen, csak te bûnösen nem figyelsz.
"Akárhogy számolom is fehér nem lesz 3-nál kevesebb színbõl. A tökéleteshez (és ezért csináljuk az egészet) még ennél is több kell.
Te pedig abból indultál ki, hogy 1-2 komponens majdnem mindíg elég.
Nos akkor mi ezen a nem probléma?"
-- 1. Mint már többször le lett írva, ilyen esetekben a szomszédos pixelek csoportként viselkednek.
2. Miért kevered ide, hogy hányszor elég 1-2 komponens? Annyiszor elég, ahányszor elég.