"Írtad, hogy egyes dolgok jópár hullámhosszon sugároznak, de 1x(?) már megbeszéltük, hogy miért nem kell minden egyes ilyen hullámhosszt kiadni."
Természetesen nem kell mindet, csak azokat, amikre a szem érzékeny, és így vissza jutunk a fix hullámhosszakhoz.
"Eddig te bizonygattad, hogy nem kell full tökéletességre törekedni..."
Ha nem kell, akkor jó az RGB is.
"Mihez? Szerintem nem értetted, amit írtam."
Ha egy színt több pixellel akarsz elõállítani, akkor azonos képminõséghez arányosan több pixel kell.
"Már miért ne lennének kihagyhatók, ha épp nincs rájuk szükség???"
Mert általában szükség van rájuk.
"Most már inkább írd le, mirõl is beszélsz konkrétan."
Arról beszéltünk, hogy hogy lehet RGB képet több komponensûvé konvertálni. De te is könnyedén visszaolvashatnál.
"Csak nem egy nappali fényes szobához."
Felejtsd már el a nappali fényt.
"De értsd már meg, hogy ez csak elmélet"
Elméletben létezõ projektort láttam élõben???
"és a szem sem bírná azt a fényerõt, ami mellett a napfényes megvilágítás is feketének látszik."
Hagyd már a francba a nappali fényt. Senkit sem érdekel. Én "viszonylag világos" szobáról beszéltem.
A lényeg még mindíg az, hogy a szem alkalmazkodik az átlagos fényerõhöz. És ez nem csak a pupillák tágulását és összehúzódását jelenti. A képfeldolgozásnál is figyelembe veszi a fényviszonyokat. Sõt, egy képen belül is különbözõnek látja ugyanazt a színt a különbözõ környezetekben fordul elõ. Még linkeket is írtam ehhez.
"Az most tök mindegy, melyiket hoztam fel."
Nem mindegy, mert arról beszéltünk. Nem cseszhetsz le, hogy arról beszélek, ha egyszer te hoztad fel.
"Volt már pár váltás a technika történetében."
Ilyen nagy nem sûrûn van.
"Mellesleg, mint írtam, van átjárási lehetõség a kettõ között. Van visszafelé kompatibilitás, és a mai megjelenítõk is meg tudják jeleníteni az ilyen képeket, csak át kell számolni RGB-re."
Számítógépen nem gond, de máshol új DSP-ket kell tervezni hozzá. Tehát új készülékeket kell vásárolni ehhez. És rengeteg sok készülékrõl van szó.
"Igen, kellenének új programok a teljes kihasználáshoz, na bumm."
Rengeteg algoritmust és adatstruktúrát kellene áttervezni. És a szoftver váltás nem olyan egyszerû dolog.
"Fogd fel, hogy ha csak a felület fele világíthat (pontosabban kevesebb), az fél fényerõ a lehetséges maximumhoz képest."
Fogd fel, hogy a lehetséges maximum nagyobb is lehet. De a mai monitorok fényereje sincs teljesen kihasználva.
"Ez így nem igaz, hogy alig."
3 helyett több komponens. Ez nem olyan nagy változás. Legalábbis egy nagyságrenddel egyszerûbb, mint a te megoldásod esetén.
"Akkoriban még nem volt digitális jelfeldolgozás a tévékben, olyan visszafelé kompatibilitást kellett csinálni, ami egyszerû, analóg technikával könnyen megvalósítható."
Nem visszafelé kompatibilitásról van szó. A fekete-fehér TV-k változtatás nélkül meg tudták jeleníteni a színes képet (persze nem színesben), mert a szín információ külön volt kódolva, és arról egyszerûen nem vettek tudomást.
"Ma már nem gond egy kis átszámolás."
De gond, ha emiatt új készüléket kell vásárolni. Vagy legalábbis egy átalakító eszközt. Ez milliárdos nagyságrendben nem kis probléma.
"És? Felhívtam a figyelmed, hogy én is reprezentálok egy ilyen igényt, és utána még másikat is mutattam."
Figyelj, ultratriviális dolgokat nem szokás megemlíteni. Ha beszélget az ember valamirõl, és megkérdezik, hogy hallott-e már róla, akkor elfogadható válasz a "nem", annak ellenére, hogy épp most hallott róla. Ez egy ilyen emberi szokás. Idõt és energiát spórolnak a beszélgetésben azzal, hogy a mindkettõjük számára triviális információt kihagyják. Informatikus szemmel természetesen a korrekt párbeszéd ez:
"- Hallottál már errõl korábban?
- Nem, most hallok róla elõször."
Viszont egy kellõen intelligens informatikus képes elbánni az egyszerûsített változattal is.
Valóban azt kellett volna írnom, hogy "korábban nem hallottam róla", mert tudom, hogy imádsz belekötni az ilyen teljesen triviális és rettentõen lényegtelen részletekbe, de hát én is emberbõl vagyok, néha hibázom.
Azt viszont nem értem, hogy miért kell minden ilyen apróságot a végtelenségig iterálni, amikor már rég tisztázódott minden lehetséges félreértés.
"Már bocs, de minek szólsz bele ilyen témába, ha még egy ilyen egyszerû dolgot sem értesz?"
A dolgokat értem, az nem volt világos, hogy konkrétan melyekre gondolsz ezen dolgok közül.
"Egy RGB-s képnek is lehet módosítani a(z RGB-bõl számolt) HUE értékeit. Hanem lehet alapvetõen HUE+SAT+VAL alapú színkezelés is."
Természetesen. De ez nem több információ, mint az RGB.
"Akkor miért is teszel úgy, mintha nem tudnád, hogy mi az?"
Nem teszek úgy.
"Figyelj, átszámolható, de: a HUE az lényegében felfogható a szín hullámhosszának, csak épp egy végtelenített, elejét-végét összekapcsolt színkörben..."
Igen, de pontosan így használják. Elvileg persze lehetne tágabb tartományban használni, de attól még nem tudna leírni minden színt. Az RGB komponensekhez a HSV színtér azért jó, mert mindkettõ 3 független adat. A HSV értékekbõl pontosan ki lehet számolni az RGB értékeket. Viszont ha túllépsz az RGB színtér határain, akkor már nincs jó leképezésed egyik irányban sem. HSV-bõl valódi színt sokféle tranzformációval elõállíthatsz, és valódi színbõl csak egy kis tartományt tudsz HSV-vel reprezentálni.
"Inkább kisebb?"
Olvasd el jobban: "CMYK and RGB have different gamuts. For example, pure blue (rgb 0, 0, 100%) is impossible to produce in CMYK."
There is no single "good" conversion rule between RGB and CMYK, because neither RGB nor CMYK is an absolute color space.
A CMYK ugyan 4 komponens, de ezek nem függetlenek.
A másik link, amit írtam határozottan állítja, hogy a CMYK színtér rosszabb, mint az RGB, és csak azért használják, mert nyomtatásban az RGB nem mûködik.
The RGB color space is capable of producing many more colors than the process (CMYK) color space.
Ez alapján mondjuk nem kisebb, inkább csak más alakú.
"Nem mondasz igazat, mert az a két mondat értelemszerûen egy dologra vonatkozik"
Nem. Az elsõ mondat mindkettõre vonatkozik. Az már más kérdés, hogy a késõbbiek fényében téves feltevésen alapszik.
"és még meg is erõsítetted, hogy az egy csoportba tartozó sejtekrõl beszélsz."
Csak a második mondat kapcsán, mive te arra reagáltál. De tegyük fel, hogy csak errõl beszéltem, ettõl még reagálhattál volna rá értelmesen.
"Csak egy egyszerû, ellenõrízhetõ tényt írtam le."
Nem.
"Tudod, néha hallgatnod kellene a jó szóra."
A jó szóra halgatok. Amiket te írsz, azok nemgyon messze vannak ettõl.
"Miért, a nappali fény nem viszonylag világos. Igazán világos meg akkor van, ha még be is süt a nap."
Na, akkor viszont a nappali fényt még legyõzi egy jobb projektor. Ha besüt a Nap, azt már nem. De ha szõrszálakat akarunk hasogatni, akkor mondjuk azt, hogy olyan fény legyen a szobában, amiben egy erõsebb projektor jó képet ad.
"Azért ne mismásoljuk már el a gyakorlatot az elmélet fényében..."
Ismétlem: lényegtelen. Nem arról van szó, hogy meg lehet-e csinálni, hanem hogy mi történik, ha sikerül. Ráadásul én olyan esetrõl beszéltem, ami a gyakorlatban elõfordul, csak te tereltél másfele.
"Csak egy bizonyos értékhatáron belül érvényes ez."
Mit nem mondassz. Most ha azt írom, hogy értelem szerûen errõl a tartományról beszélek, akkor megint bele fogsz kötni?
"Csak egy javaslat volt, hogy nevezzük nevén, mert úgy egyszerûbb"
De hát pont azt magyarázom már sokadszorra, hogy nem egyszerûbb.
"tehát nem olyan feleslegesség, amiket sokszor te behozol."
Én? Te szoktál mindenbe belekötni!
"Persze, hogy nem ezt írtam le! Mondom, hogy nem figyelsz!"
Próbáld értelmezni amit írtam, és majd rájössz, hogy hogy ki nem figyel.
"De ha tényleg fontos, be lehet vetni még 1-2 hullámhosszt."
Pont errõl beszélek. Túl sok esetben nem elég az 1-2 hullámhossz, és emiatt elveszik a megoldásod legfõbb elõnye.
"Ne kavarj, nem a fehérrõl írtam, hogy kevés a 3 komponens."
Én írom, hogy a fehérhez sem elég a 3, ha a színekhez kevés.