hm,igen most megint egyet léptem és utána
csak néztem,megint toll volt a kezemben,
szétnéztem most körülöttem,
és gondoltam egy papírután néztem
úgyéreztem hogy megvolt mindenem,
így hozzá is fogtam megint írni kezdtem
elkezdett írni sorokat kezdett vetni,
most a kezem,
mintha külön állt volna tõlem
de mégsem,mert tudta minden érzésem,
átfutott az agyamon és sorra át a testemen a kezemen,
a papíron jelentmeg minden élet képem,
igen énezt magamtók kértem
hogy ércsem mi rejlik a fényben,
beléptem,mostmár megértem hogy miaz amire
minden ember vágyik,vagy csak szimplán álmodik
hogy rálel,és tudni fogja igen én ezt kerestem
idáig tarott,de már nem fontos csak az hogy
megleltem,most az igazat mit kerestem
nekem igen ez most mindennél többet jelentett.
rádöbbentem hogy itt volt végig elõttem
csak a sûrû ködben mindig eltévedtem,
egy jelet kerestem mit homály fedett
és takarta a lepel,
egy kulcs mit mindvégig a zsebemben kerestem
a lelkemben végül csak-csak ráleltem,
tudtam mihez kezdjek vele és a szívemhez emeltem,
egybõl éreztem hogy fény és tisztaság járta át
a testem,elfeledtem a bút és csak boldogságot éreztem.