Ohh,Ez szomorú a szivem kiszakad,
tényleg sorjaidból vér fakad!
Fájdalmas ha egy rokont elvesztük,
mert hogy miért pont õt nem értjük.
Sorok között keressük a szavakat,
és közben hátunk mögül halljuk a hangokat.
Ne sírj, ne félj! Én itt vagyok veled,
probált megtartani az eszed.
Ted le a kést,ülj le az ágyra,
és ne gondolj kérlek a magányra.
Mert itt leszek veled és a kezed fogom,
és átküzdjük magunkat a fájdalmakon,
R.I.P.
Ui.: Szegénnyel mi történt?