Én sokat gondolkodtam azon, mit okoz az, ha valaki nem megy el szavazni.
Javarészt nem dacból nem mennek el az emberek egy ilyen eseményre, mert általában elegendõ alternatívából lehet választani. A "nem voksolás" döntése egyfajta "nem érdekel a dolog" viselkedést jelent. Én is ebben a cipõben járok: azzal szoktam magyarázni, hogy nem követem a napi eseményeket (ami igaz is), másrészt nem is értem ezeket a dolgokat (mert a Híradó 5 perces kis blokkjai alapján ne mondja senki, hogy érti a háttérben húzódó eseményeket, hogy a szándékról ne is beszéljünk).
A döntés nagyon fontos. Attól lesz önbizalmunk, hogy mi hozzuk a döntéseket, ami a sorsunkat befolyásolja. Az olyan ember, aki sohasem érzi, hogy az életét tudja befolyásolni és ezt nem is tette meg soha, örökre olyan lesz, akit ide tesznek-oda tesznek és tûrni fogja. Mivel egy családos ember felelõsséggel tartozik a családjáért, nem fog sikeres lenni ebben a szerepben, és boldogtalan életet fog élni. A legnagyobb probléma, hogy ezt a feleségére/férjére és a gyerekeire is "rákényszeríti", mert nap mint nap együtt vannak, együtt élnek.
A döntés fontos! A jól döntõ ember erõs: nézd meg a faterodat: egy csökött cérnaf@szú, nagymenõt játszó paraszt, vagy egy erõs és sikeres ember? Nézd meg és fogod látni amit leírtam, a saját szemeddel.
Önámítás, ha azt gondolod, hogy te nem leszel sikertelen. A szavannán mászkáló gazellák vajon gondolják-e azt, hogy az õket kísérõ oroszlánok õt fogják megenni? Nem butaság ezen gondolkodni, mert az oroszlánok ettõl függetlenül ENNI FOGNAK!
Csak egy emberközeli példa: az analízis c. tárgy buktatós általában az egyetemeken. A hallgatók kb. 40-60%-a nem teljesíti. De NINCS olyan hallgató, aki azt mondaná, hogy Õ NEM FOGJA teljesíteni! Ettõl függetlenül minden évben ekkora a bukási arány!