Színtévesztéssel a legnagyobb probléma a normálisan látók hozzáállása. Azt hiszik, h a színtévesztõk számára a világ fekete-fehér. Összekeverik a színvaksággal. A színtévesztés bizoyos árnyalatok, és színek kombinációjának zavara. Nekem is van ilyen, és mûszeres vizsgálattal kimutatták, hogy zöld árnyalatokkal van gond. Ettõl függetlenül jól látok mindent. Van jogsim, és autószerelõ a szakmám. Minden alkalmassági vizsgán kitûnõ eredményeket értem el. De pl soha nem lehetnék pilóta, de még csak kamionsofõr sem, v közelítsük meg onnan, h mûszerész ... nos az sem lehetnék, mert 2 vezeték felcserélése elég súlyos károkat tud okozni.
#51: "A legjobb, vannak ezek a szar magazinok, amik vagy kék vagy zöld alapra írnak pirossal cikkeket. Na abból lóf*szt sem látok. :) " - ez nem azért van így mert nem LÁTJUK a színeket, inkábbb csak azért mert egyszerûen bizonyos színek kombinációja olyan hatást kelt, mintha (jobb példa nem jut eszembe azok számára akik nem ismerik ezt) nap sütne a szemembe, és amellett kellene elolvasni valamit. Természetesen a kéket kéknek, a pirosat pirosnak látom (látjuk). A baj ott kezdõdik amikor pl barátnõm azt mondja valamire, h : türkiz. Ilyenkor szisszenek fel, h "haggyámáá".
1bként van nekem is jó sztorim a színtévesztésrõl, és osztok is meg veletek kettõt.
1. Vettem 3 évvel ezelõtt 1 autót, és havernak szóltam, h segítsen már berakni a CD lejátszót. Mondta, h OK menjek el hozzá és rakjuk. Elkezdtük kötözgetni, egyszercsak jött a többszínû vezeték, és haver kérdése: nos ezt melyikhez? Mondok neki: mittomén, én színtévesztõ vok és itt pont az árnyalati gond elõ is jött. Erre hátradõlt az ülésben, és mondta, h akkor pihi mert õ is az :DDD
Aztán csak összekaptuk magunkat, és bekötöttük a dolgokat, azóta is kivállóan mûxik. Csak nekünk jobban meg kellett nézni mint 1 nem színtévesztõnek.
2. Foglalkozásegészségügyi vizsgálatra kellett mennem EÜ könyvhöz, mert nyitottam 1 kocsmát. Minden dolog klappolt, aszt egyszercsak a szemdokinál találtam magam. Õ minden vizsgálatok megkezdése elõtt jó orvoshoz illõen megkérdezte tõlem: Van valami panasza? ... Mondom neki, h semmi különös, de van egy minimális színtévesztésem. Erre jött a poén: Az nem probléma, Én is az vagyok.