Jó gondolatra épül a topik. Akkor most gondoskodjunk róla, hogy mindenki tudja, hogyan kell szabadenergiakicsatoló szerkentyût csinálni. Sokfélét lehet, de a legegyszerûbb a gravitációs generátornak nevezhetõ dolog. Ha mindenki tud róla:
3. Nincsen 1 kitüntetett személy, aki mivel tudja a kulcso(ka)t, veszélyben lehetne.
A legegyszerûbb szabadenergiakicsatolási módszert gyerekek alkalmazzák saját szórakoztatásukra már évszázadok óta. Ez a: JÁTSZÓTÉRI HINTA. Ki is lehet számolni, de számolgatás nélkül is be lehet látni, hogy a hintázáskor kb. 1000-2000% százalékos energiakicsatolás történik:
Ígérem, hogy semmi újat nem fogok mondani. :)
1. megközelítés:
1. Állítsunk fel egymás mellé két hintát. Az egyszerûség kedvéért a láncaikat cseréljük fix rudakra.
2. Az egyik hintát fektessük el, hogy vízszintesen "hintázhasson", szereljünk alája sínt, amelyen csúszhat.
3. A függõleges hintába ültessünk egy gyereket és kérjük meg hogy hintázzon. A vízszintes hintához állítsunk egy felnõttet és kérjük meg, hogy kézzel úgy csúsztassa a fektetett hintát, hogy annak mozgása pontosan reprezentálja a függõleges hinta lengését.
Az eredmény: a vízszintes hinta mozgatásáért felelõs ember pár perc alatt teljesen elfárad, míg a függõleges hintában ülõ gyermek unalomig hintázik, gyakorlatilag nem fárad el.
Ez mutatja, hogy a függõleges hinta mûködtetéséhez az egyébként szükséges kinetikus energiabefektetés töredékére volt szükség.
2. megközelítés:
1. Ültessünk egy gyereket egy hintába, és húzzuk fel, amilyen magasra csak tudjuk. Tekintsük ezt egységnyi energiabevitelnek.
2. Engedjük el és hagyjuk hogy lelendüljön. Ha csak ugyanannyi munkát kapnánk vissza a hintából, amennyit befektettünk, akkor a hinta a gyermekkel pontosan megállna a kezdeti, nyugalmi állapotban. Azonban nem ezt teszi, hanem tovább leng, és annak a munkának a többszörösét végzi, mint amit a hinta felhúzása jelentett.
Mi történik pontosan?
A gyerek beül a hintába, és elkezd a lábával és a törzsével elõre-hátra hajlongani. Ha eltalálja a megfelelõ frekvenciát és a fáziseltérést, akkor a hinta lengése beindul és az amplitúdó növekszik.
A gyerek folyamatosan hajlong, ezzel kevés munkát végez. Valójában áthelyezi a rendszer tömegközéppontját, ezzel, mivel megváltozik a ráható gravitáció iránya, kiváltja, hogy a rendszer egyensúlyba kerüljön. A lengés túlfelén azonban ellenkezõ irányba tolja a rendszer tömegközéppontját, és így még nagyobb kiegyenlítõdést von maga után. A hinta lengése beindul. Ha a gyerek abbahagyja a hinta hajtását, csökkenõ lengést tapasztalunk, amíg a hinta egyensúlyba kerül.
Ez a kulcs: a gyermek a hinta veszteségét pótolja.
Tehát a befektetett munka a súlypontáthelyezés (hajlongás). A veszteség pedig definició alapján az összes munkánál kevesebb. Ha egy hinta vesztesége 10%, akkor a hinta teljesítménye ennek reciproka: 1000%.
A megoldás:
1. Mivel a rabszolgatartás nem szép dolog, ezért a gyereket lecseréljük egy mechanikára, amely a megfelelõ frekvencián és fáziseltéréssel mozgat egy tömeget. Ezt a leghatékonyabban álló hengerek aszimmetrikus forgatásával lehet megoldani.
2. Le kell cserélni a láncot rúdra.
3. A rudat fixen kell rögzíteni a hinta tengelyére, a tengelyt pedig egy áttételen keresztül egy dinamóra kell csatolni.
Mivel már tudjuk, hogy a súlypontáthelyezés a hinta veszteségét pótolja, biztosak lehetünk benne, hogy kevesebb energiát emészt fel, mint amennyit a dinamón mérünk.
Ez az ún. gravitációs erõmû a gravitációból nyeri a plusz energiát. A gravitáció pedig nem fogy el, ahogy nem fogy el ettõl a Föld tömege sem. Ez nem vész el sehonnan és nem emésztõdik fel az erõmûben a kicsatoláskor. Csak akkor lehetne másképpen, ha a gravitáció leárnyékolható lenne, azonban tudjuk hogy nem az, mivel ha leárnyékolható lenne, akkor a tárgyak külseje leárnyékolná a belsejüket, és így az anyagok fajsúlya nem lenne állandó, hanem csökkenne a méretük növelésekor.