Annak ellenére, hogy a részecskefizika évekkel korábban bizonyította, hogy
az impulzusmegmaradás törvénye, csak nagyon pontosan behartárolt körülmények
között érvényes, azaz az összes többi esetben érvénytelen,
továbbra is úgy tekintjük, hogy általános érvényû.
Hogy miért?
Mert ha általánosan elismernénk, akkor elvesztené a szimmetriamegmaradás és
az energia megmaradás tétele is az érvényességét.
Miután semelyikünk nem mer egy új, és vélhetõen hasonlóan hibás definíciót
publikálni, így marad a "szemet hunyás"..
A fizikai törvényeknek nincs kötelezõ érvényû létjogosultságuk, ha van rájuk cáfolat. Megtámadták nem egyszer már a populáris fizika szentségének tartott relativitáselméletet is. Sõt. Sok tudós sose fogadta el. A fizika elméletekre épít. Ha egy elmélet bizonyítást nyer, akkor válik törvénnyé. Ha a törvény viszont nem mûködik bizonyos körülmények között, akkor elkezdik aprólékosan szétszedni a problémát, hogy megtalálják a megoldást rá. Viszont amíg nincs rá megfelelõ magyarázat, addig a törvényt nem mozdítják el.
Ez nem szemet hunyás, hanem körültekintõ haladás. Ha minden törvényt felfüggesztenének az elsõ apró hibásnak tûnõ elméleti körülményre, akkor a jelenleg alkalmazott fizikusi tan összeomlana. Márpedig az elmúlt másfél évszázadban e tan roppant gyorsan fejlõdött, és sokat lépett elõre.
Egy fizikus mondta, hogy gyakorlatilag jelenleg a világegyetem keletkezése az utolsó nagy fizikai kérdés. Ha azt is megoldják, a komoly célok elvesznek, a fizika eljuthat arra a pontra, hogy már csak az marad a dolga, hogy a különféle elméleteket vizsgálja újra és újra, hogy hátha valahol hibát találnak benne. Szerintem a "konzekvens" fizikusokat támadók egyszerûen csak türelmetlenek...
Így ha nap alapú hõerrõmûveket üzemeltetnénk, nem csak teljesen ingyen,
hanem teljesen tisztán kaphatnánk energiát.
Pardon, de ez nagyon blõd megfogalmazás. Elõször is nem ingyenes. Ez a fogalom nem létezik egy piacgazdaságban. A naperõmûvet fel kell építeni, karban kell tartani, idõnként fel kell újítani, majd idõvel valószinüleg elavul, és le kell szerelni. Ez mind pénzbe kerül.
Maradjunk inkább az olcsó energiánál. Csakhogy a naperõmûnél ez sem teljesen igaz. Az emelkedõ fosszilis üzemanyagárak miatt kezdték el az utóbbi idõben a nagyobb naperõmûvek építését, de ezek is csak állami (kormányzati) támogatással versenyképesek csak, magyarul a valódi piaci helyzetben nem. Hiába tisztább, mint pl. egy szénerõmû, ha az olcsóbban állítja elõ, és jelenleg a költséghatékonyság prioritást élvez.
Hiszen 1 négyzetméteren 1200 kWh energiát kap alföldünk nagy része...
Több mint 50 000 000 000 négyzetméter éves termelése 60 000 Giga Wh....
Ehhemm.... 100%-os hatásfok? Nem vagy egy kissé optimista?
Ilyesmi még laboratóriumi körülmények között sem fordulhat elõ, pláne nem ipari szintû naperõmûveknél (ahol általában már a 20%-nak is nagyon örülnének)...
Szóval a nagyszerûnek tûnõ elméleted valahol itt kap léket...
Igen van 400 000 Ft/nm árú és van 3000 Ft/nm árú napkollektor is a piacon.
És melyiknek mennyi a hatásfoka? A 3000Ft/nm már eléri talán az 10%-ot? Hurrá... :\