Ki, mirõl állította, hogy lehetetlen.. bizonyít bármit is?
Semmit.
Ha vulgáris akarnék lenni, említeném, hogy az egyik ismerõsöm is azt állította, hogy lehetetlen, hogy a gyerek tõle legyen..
Viszont ha már itt tartunk, megemlíteném, hogy Einstein szerint az energia megmaradási tétel része a tömeg/energia ekvivalencia mellett a résztvevõk impulzusának megmaradása is..
Valamint egyszerre érvényesülnie kell a nyomaték megmaradási tételnek is..
Sõt! Utólag kiegészítették azzal, hogy az egyik energia megjelenési forma átalakulhat a másikba és viszont..
No most. Az közismert tény, hogy a gyermekhinta sohasem a felsõ holtpontban szakad le a kötélzetrõl, mert ott a sebesség nulla, így
a centrifugális erõ is az,
hanem az alsó holtponton való áthaladáskor, amikor a helyzeti energia
teljes egészében mozgási energiává alakulva, maximális sebességet
ad a lengésnek, és ezzel az alsó holtpontra rögzíti a centrifugális erõ
maximumát.
A gyermekhintánál a helyzeti energia, a gravitációs erõ és a lengés segítségével tárolható- és izomerõvel növelhetõ-halmozható..
Ha a gravitáció hatását helyettesítjük centrifugális erõvel..pl. egy
ûrállomáson, akkor ott is tökéletesen mûködik a hinta..
Csak egy kis bibi támad. Ha a hinta lengési ideje megegyezik a forgás idejével, vagyis a két kõrfrekvencia azonos, akkor az interferencia következtében, az "alsó holtpont" mindig a kerületnek egy edott pontjára kerül..
A felsõ holtpontok helyzetei is folytonosan a kerület két másik
pontjához kötõdnek.
Így a centrifugális erõ a kerület egyetlen pontjára hatva, kizárólag ebbe az irányba ható 'F' erõként jelenik meg.
Ezzel az egész hajó 'm' tömegét 'a' gyorsulással gyorsítja:
a közismert F= m*a képletbõl: a=F/m gyorsulással..
Ezzel dúrván megszegve az impulzus megmaradási tételt, mely kimondja,
hogy:" Zárt rendszerben a keletkezõ impulzusok összege zéró"..
Nos, nem zéró.. Ezért aztán, mivel a hinta szerû mozgásoknak felelnek meg a lábak, karok mozgásai is, a centrifugális erõvel nem szabad
mesterséges gravitációt létrehozni, mert folyamatosan minden mozdulat pályaeltérést okoz.
Van ennek egy másik vetülete is.. Miután érvénytelen az impulzus megmaradási tétel, ezzel érvénytelen az összes olyan más tétel is, amelynek része az impulzus mennyiség.
Így többek között a perdület és az energia megmaradási tétel is..
Hogy miért nem így tanultad?
Nos, a hétköznapi életben, hozzávetõlegesen érvényesülnek a tételek..
Nem okoz nagyobb hibát az elfogadásuk, mint amekkorát az egyéb pl.
mérési módszerekkel elkövetünk..
(Asztalos centinél kisebb értéket nem ismer, vasiparos, a mm-nél, de a bádogos megint csak cm-ben gondolkodik.. Egy kõmûvesnek pár centis hiba azt jelenti, hogy "egy fandlival több malter".. )