"Egy szinuszhullámot - elméletben! - nem kell fokonként mintavételezni ahhoz, hogy eldöntsd róla, hogy milyen polaritású az adott félhullám. Elég csak egyszer"
Debizony, fokonként vagy igényesebb esetben ezred fokonként mintavételezünk.
Messze nem elegendõ a polaritása.
A teljes felfutásában, az amplitudó minden ezred fokában van "kódolva" a hang minden jellemzõje.
Egyetlen színusz jelnél, elegendõ a frekvencia és a csúcsamplitúdó ismerete, (erre építenek a mid szintetizátorok), mintavételezés sem kell. Egyetlen egy sem..
Ha viszont pl. egyszerre öt fázisban szól ugyanaz az egyetlen szinusz, akkor olcsóbb mintavételezni, mint az öt különbözõ fázis nyomonkövetése.
Ha pedig 20-20 000 elõfoduló különbözõ frekvenciájú és végtelen sok fázisú jelet nézzük (egy kórus és egy szinfónikus zenekar hangjai)
akkor kizárólag a tisztességes mintavételszámmal képzett adatfolyam
adhatja vissza a hangzást.
Más megközelítésben: Ha csak a polaritást nézzük akkor értelmetlenséget követünk el, mert az emberi fûl képtelen a hang
amplitudóját érzékelni..
Meg különben is, egy 16 bites rendszerben a + - 1 amplitudó tárolt értéke 32767 és 32768 de a maximális amplitudó (hangerõsségé) ugyanezen irányokban 0 és 65535..
Mert mindig nullaeltolással digitalizálunk, így minden érték a negatív érték is pozitív értékként tárolódik.