A példák jók, de csak meghamísítva mutatják a lényeget.
Azt írtad nem tömörítés... erre hozod a 12V-os égõt 230 V-ra..
Egy fázishasításos, vagy idõszelet modulációs kapcsolóval gond nélkül üzemeltethetõ a 12 V-os égõ akármekkora feszültségû, így 230 V-os hálózatról is.
Csupán az idõszeletet kell olyan kicsire venni, hogy a 12 V-os
izzó csak felizzon, de ne melegedjen túl.
Az összes PC-tápegység ezt a "kapcsolóüzemû" módszert alkalmazza.
Rászaggatja az egyenirányított 400 V (2x1,42*240) feszültséget egy olyan trafóra amelyik normál 50Hz trafóként ~ 24 V -os lenne, csak hogy 35 000 Hz-es gyakoriságú, nagyon rövid idõszeletkékre.
Így a nyitójel szélességével közel zérótól 200-500 W teljesítményig
csak a terhelés függvényében szelepelik rá a trafóra..
Ez is egyfajta mintavételesés..
Különben a logikai tömörítés nem választható el a mintavétellel történõ tömörítéstõl.
Egyrészt, mert mindkettõ ugyanazon algoritmuson alapszik, másrészt mert mindkettõ alapelve azonos:
Nagy számú változatosságot tartalmazó bejövõ jelbõl, elõre meghatározott számú, erõsen korlátozott mennyiségû változatosságot
kiválasztani.
Mégpedig ha lehetséges olyan változatosságokat kiválasztani, amelyek az adott igényeknek-feltételeknek a lehetõ legjobban megfelelõ visszaállítást tesznek lehetõvé.
Ezen szabályok az összes veszteséges tömörítõ eljárásra igazak.
Így MP1, MP2, MP3, jpeg, mpeg, ... shanon tétel alapján mintavételezett jel.