"Nem a mondanivalód, hanem a csomagolása zavar. Gusztustalan hatást vált ki bennem mások csuklóból történõ hazudósnak nyilvánítása. "
Még egyszer az értetlenkedõk kedvéért: ha ez a fószer nagy tömeg elõtt valótlanságot/gyanús hihetõségû sztorit állít, ezzel pénzt is kunyerál ki emberektõl, ezen valótlanságok bizonyításától eláll/ezeket elhablatyolja, és ráadásul a bizonyítást igénylõket piszkálja, az ne számítson pozitív elbírálásra.
"Vettem a bátorságot és egy valaha winchesterben szolgálatot teljesítõ erõs mágnessel megpróbáltam ceruzabeleket vonzani. Nem cifrázom: nem sikerült. Kijelenthetõ, hogy ezek az általam megvizsgált 2H-2B-s 05-ös grafitbelek nem mágnesezhetõek."
A vas-oxid nem feltétlenül mágnesezhetõ.
Viszont ha szén jelenlétében elégetjük a vas(III)-oxidot, vas lesz belõle:
"Azt gondolom, hogy nem kell erõmûvi moderátor-grafit. Bõven elég a benzinkúti faszén, vagy a közönséges ceruzabél is a kísérlethez."
A ceruzabél nem tiszta grafit. Erre már mutattam egy pár példát (itt egy újabb).
Az 50-es évekig volt benne némi ólom is, ezért terjedt el az angol nyelvben a pencil lead (pencil=ceruza, lead=ólom, de ceruzabél is) kifejezés a ceruzabél megnevezésére (Life Magazin, 1972. július 7-ei szám, 45. oldal: "Pencils, paint and pottery can give you lead poisoning"-címû cikkét javaslom olvasgatásra).
A faszén meg egy más tészta. Egyrészt a fa élete során felszív ásványi anyagokat a földbõl, tehát a fa anyagában alapvetõen nem teljesen tiszta szén.
Másrészt ezek a huncut gyártók mindenféle adalékanyagot adagolnak a faszénhez, így kerülhet bele bármi - itt egy példa az USA piacán 80%-os részesedéssel bíró faszénjének összetételére.
Ezért szükséges a nyersanyagok pontos ellenõrzése.
Nem mágnessel, mert az nem mutatja ki biztosan a vasvegyületeket.
"A mintából kémcsõbe 10 ml-t mérünk be, egy csepp koncentrált salétromsavat, néhány csepp 5 %-os hidrogén-peroxidot és 0,5 ml 20 %-os kálium-rodanid oldatot adunk hozzá. Ha a vizsgált minta kb. 0,1 mg/dm3 mennyiségben tartalmaz vasat, az oldat rózsaszínûre színezõdik, ennél nagyobb koncentrációnál az oldat színe vörössé válik."
De egy jó laborban vannak erre más lehetõségek is.
"Egyébként más laborok nem ismételték meg ezt az filléres kísérletet?"
Egyrészt maga a feltételezés - mármint a faszénben+ceruzabélben található szénbõl közönséges mikrohullámú sütõ hatására vas keletkezik, mert fúzió történik - alapból hibás.
De ha ezt nem vesszük figyelembe: a laborok már eleve azzal kezdik, hogy megvizsgálják az alapanyagok összetételét. És ahogy megtalálják benne a vas-oxidot és a szenet, abból kik tudják következtetni, hogyha ezt a keveréket jelentõs hõ hatásának teszik ki, vas lesz belõle.
"Ha igen, hol a publikáció róla, ha nem, miért nem?"
A ceruzabél összetételére mutattam már példákat.
A vasgyártásról meg már tanulhattál, illetve ebben a hozzászólásban is utaltam rá.