Majd két éve nem gyõztünk álmélkodni, amikor az elsõ Cooler Master Stacker megérkezett hozzánk. A gigantikus méreteirõl és egyedi megoldásairól elhíresült ház még ma is az abszolút csúcsot jelenti. Amikor tavaly nyáron a Computexen megláttuk az utódot – vagy inkább névrokont –, már tudtuk, hogy ismét valami formabontó született. Végre eljött a nap, amikor boncasztalunkra került az alumíniumszörny.
Már a csomagolás közben meglepetés ért minket, de sajnos a rosszabbik fajtából. A galád rakodómunkások megsértették szegény 830-as tetejét.
Ami a dobozból elõbújt, az még durvább volt annál, amit kiállításlátogató kollégáink mutogattak fényképeiken. A 830-as két dologban hasonlít a régi Stackerre: nagy és alumíniumból van. Formában és megjelenésben nagyjából annyi köztük a különbség, mint egy öltönyös úr és egy szkafanderes ûrhajós között. Valószínûleg az új és a régi Stacker kedvelõit nem lehet majd egy lapon emlegetni, de ahogyan elõdje, úgy a 830-as is frenetikus. Nem nagyon emlékeztet egy számítógépes házra, de másra sem; olyan, mint a Stacker 830: nagy, alumíniumos, rácsos, szokatlan, érdekes, a maga módján még szép is. A könnyûfémbõl készült ház tömege üresen 12,7 kilogramm.
Az elõlapot egy hatalmas ajtó uralja, mely eltakarja az összes meghajtót. Közepén óriási szellõzõrostély feszít Cooler Master logóval. Természetesen a vaskos takaró mágnessel kapaszkodik, de zár nincs rajta. A Stacker 830 hátulján sok újdonságot látunk. A legfontosabb, hogy alul már nincs táphely, így az egész ház alacsonyabb lett. A hátsó 12 centiméteres ventilátor szellõzõrácsa ritkább. A táp szélességébõl feltûnhet, hogy a 830-as testesebb a szokásos házaknál, egészen pontosan 25 centiméter széles.
Visszatérve az elõlapra, látható, hogy azért nem mindent takar el az ajtó. Felsõ vonalában csatlakozók sorakoznak: két USB, egy FireWire, valamint audio ki- és bemenet. A tetõ elsõ részén van további két USB, az üzemet jelzõ lámpa, reset gomb és a CM feliratos bekapcsológomb.
A Stacker 830 ajtaja kiválóan oldja meg a nyuszika és a sapka problémáját. Azért sem lehet elmarasztalni, mert ajtós, ugyanis levehetõ, és azért sem, mert az ajtó rossz oldalra nyílik, ugyanis megfordítható. A mûvelethez ki kell akasztani a felsõ rugós zsanért, átrakni a másik oldalra, majd az alsóval ugyanezt végrehajtva már készen is vagyunk – egy perc az egész.
Az oldalfal túlnyomó részét hatalmas szellõzõnyílás tölti ki, melyen keresztül friss levegõ jut be, de a zajok is akadálytalanul elõbújnak. Nem lepõdnénk meg, ha a közeljövõben plexiablakos változat is megjelenne. Talán ebbõl a nézetbõl tûnik leghatalmasabbnak a Stacker 830. Majdnem 64 centiméteres mélysége még a legnagyobb alaplapokhoz és videokártyákhoz is több mint elegendõ.
A ház kissé megemelt talapzatot kapott. Négy kisebb gumilábra támaszkodik, de talán a négy körívbe kerekeket is rögzíthetünk majd, bár a 830-as stílusába ezek nem nagyon illenek bele.