1. Az csak szóhasználat volt. Vezetni valóban nem lehetetlen dolog. Egy vitorlással azért nem hiszem, hogy az egyszeri észak-koreai patrióta nekiáll átszáguldani a Csendes-óceánon, atombombástól. Mellesleg még akkor is van ellenõrzés, ha csak úgy odaérkeztél, és kikötsz. Ha nem lenne, remekül lehetne embereket/drogot/gyerekpornót/mérgeskígyót/atombombát hozogatni-viszegetni a kis yachtodon. Amúgy abban igazad van, hogy egy aktatáskát valószínûleg "nem vennének észre" csak ilyen egyszerû módszerekkel.
Amikor hajóval jössz, akkor is átléped a határt. Ennek megfelelõen járnak el ilyen esetekben is. Nem lehet csak úgy jönni-menni, mint Földvár és Tihany között.
2. Nem ország, hanem engedélyek válogatják. nagy hajónál elég nagy probléma, ha például nincsen indulási kikötõ, illetve bejelentett érkezési pont (kereskedelmi hajóknál, mint pl. egy olajtanker, ez teljesen lehetetlen). Felrakni, felcsempészni nem túl egyszerû egy ilyen hajóra bármit is, az elrablása meg kissé cicis.
4. Hiába jön rezsimváltás Iránban. nem fognak atomot dobni az USA-ra. Sõt, még Izraelre sem túl valószínû. A nemzetközi szintû retorzió az csak egy dolog, de azt is érdemes megnézni, hogy mi is az adott ország parája. Irán egy esetleges amerikai offenzívától tart, tehát az atombomba csak tárgyalási alapnak lenne jó számukra. Észak-Korea is hasonló cipõben evez ilyen szempontból.
A ballisztikus védelem meg "izommutogatás". Ha neked rakétád van, én építek cuccot, ami lelövi. Ha te ezt kijátszod, építek egy rakétát, ami jobb, mint a tiéd, és elõbb öl meg téged, mint te engem. Ez megy körbe-körbe.