Ezzel teljesen egyetértek! Nekem ez ott sántít egyébként, hogy a templomok (remélem senkinek nem sértõ) gyónása valami hasonló dologról szól. Bemegy az ember elmondja hibáit bûneit és tulajdonképpen nagyon sajnálja amit tett, nem tudom milyen feladatot kapnak a gyónás után (gondolok itt mondj el 10 miatyánkot....), de tulajdonképpen semmi érdemleges tett nélkül áhítják a megbocsájtást!
A másik eset aki sajnálja is tetteit de tenni is próbál valamit ha tud (kicsit morbid de gondolok itt a gyilkosokra pl igaz általában mind azt mondja bár visszapörgethetné az idõt, de volt már olyan is aki megpróbállt segíteni a magára maradt gyerek(ek)re.) õk sok ilyen tettl talán megérdemelté teszik a bocsánatot csak ilyen helyzetben sok múlik a múltbáli hibát szenvedõ félen is! Egyébként én is elvesztettem édesapám (részletekbe most nem mennék bele de hasonló szituáció mint a leírt) csak én azóta se kaptam legalább egy bocsánatkérõ szót se, ill. az ügyben sem történt semmi ami mára talán már el is évült!