Ha valaki saját állítása szerint normális ember, akkor nem értem, hogy miért kell fellázadni az ellen, ha valaki(k) létrehoznak egy X függõségrõl való leszokást elõsegítõ csoportot/intézményt.
Vannak emberek, akiknek segítség KELL, mert tudják magukról, hogy függõk, de egyedül gyengék a szenvedély feladására. És vannak emberek, akik függõk, de csak a környezetük (család, barátok) észleli ezt, és õk nem elegendõek.
"Ennyi erõvel hozzanak létre olvasó függõknek, tanuló függõknek stb."
Tanulás-függõknek, teljesítmény- és munkamániásoknak van ilyen intézmény amúgy. Azért nem olvasás-függõknek hoznak létre ilyesmit, mert manapság az olvasásfüggés nem egy túl "trendi" szenvedély, ellentétben az internetmániásokkal. Ez ilyen egyszerû, nem pedig személyes támadás.
"NEM AZT CSINÁL MINDENKI SZABADIEDJÉBEN, AMI NEKI JÓLESIK?"
De, egészen addig, ameddig másoknak nem árt vele. És bármennyire vicces, az internetfüggõségnek is megvannak a maga áldozatai. Közvetett példa az az angol szülõpár, akik online játékok játszása folytán úgy elhanyagolták a 2 szem gyereküket, hogy az egyik maradandó károsodásokat is szenvedett, a pszichológiai és szociális traumáról nem is beszélve. Az ilyen embereknek kell (többek között) egy ilyen intézmény.
"Inkább nézzek TV-t? Vagy menjek el piálni, aztán részegen jöjjek haza? Vagy lõjjem be magam? Inkább a net..."
Senki nem mondta, hogy mit KELL csinálnod, hiszen nyugodt szívvel kiválaszthatod a neked tetszõ elfoglaltságot. De azt azért hozzá kell tenni, hogy nem csak azok a dolgok léteznek a neten kívül, amiket felsoroltál, szóval aki azt mondja, hogy nincsen választási lehetõsége, az nem nézett elég alaposan körül.