Teljesen értelmetlen itt definíciókon lovagolni/vitatkozni.
Alapvetõen kétfajta film van: jó film és rossz film. Teljesen mindegy, hogy milyen mûfajú egy film. Persze lehet árnyalni a dolgot, a skálát lehet bõvíteni is, de leegyszerûsítve akkor is csak ez a kétfajta kategória van.
Az persze más kérdés, hogy a megállapítást ki teszi. Ugyanis erõsen szubjektív a dolog. Teljesen más hatást vált ki egy pl. horror egy olyan emberbõl, aki akkor lát életében elõször ilyet, mint aki már sokat látott. Életkortól, világnézettõl, intelligenciától, iskolázottságtól, életkörülményektõl is sok függ, hogy ki milyen tetszési kategóriába sorol egy filmet. Olyan film talán nem is létezik, ami mindenkinek tetszene. Olyan ez, mint a nõk. Izlések és pofonok.
Talán egyetlen objektív értékmérõje van egy filmnek, ez pedig a nézettsége/bevétele. Persze nem lesz attól egy cseppet sem jobb egy film, ha sokan nézik meg, az ugyanis csupán annak a fokmérõje, hogy egyáltalán rentábilis-e, és ha igen, akkor mennyire. A Saw eddigi részei a pénzügyi részt tekintve mindenképpen sikeresnek mondhatók.