"A zöldség kifejezés konyhamûvészeti mûszó. Definíciója nem tudományos igényû, nagyrészt önkényes és szubjektív.
A lágyszárú növények bármelyik részét, ami emberi fogyasztásra alkalmas, zöldségnek nevezhetünk, kivéve a gabonaféléket, az olajos magvakat, fûszereket és a konyhai értelemben vett gyümölcsöket. A gombákat is zöldségeknek szokás tekinteni, holott azok teljesen más biológiai kategóriába tartoznak (valamikor a növények alá sorolták õket)."
# 2 Articsóka
# 3 Bab
# 4 Burgonya
# 5 Csemege kukorica
# 6 Cékla
# 7 Feketegyökér
# 8 Gombák
# 9 Görögdinnye
# 10 Sárgadinnye
# 11 Vöröshagyma
# 12 Póréhagyma
# 13 Téli sarjadékhagyma
# 14 Metélõhagyma
# 15 Fokhagyma
# 16 Káposzta
# 17 Vöröskáposzta
# 18 Kelkáposzta
# 19 Leveles kel
# 20 Kínai kel
# 21 Bimbóskel
# 22 Karalábé
# 23 Karfiol
# 24 Brokkoli
# 25 Paprika
# 26 Fûszerpaprika
# 27 Paradicsom
# 28 Pasztinák
# 29 Petrezselyem
# 30 Levélpetrezselyem
# 31 Rebarbara
# 32 Retek
# 33 Endivia saláta
# 34 Fejes saláta
# 35 Cikória saláta
# 36 Kötözõsaláta
# 37 Mezei saláta
# 38 Tépõsaláta
# 39 Spárga
# 40 Sárgarépa
# 41 Som
# 42 Sóska
# 43 Spenót
# 44 Padlizsán
# 45 Torma
# 46 Spárga tök
# 47 Sütõtök
# 48 Laskatök
# 49 Cukkíni
# 50 Patisszon
# 51 Uborka
# 52 Zeller
# 53 Zöldborsó
"A paradicsomot nyers fogyasztásra és konzerválásra egyaránt termesztik. Nagyon sok fajtája van. Táplálkozási értéke abban rejlik, hogy harmonikus összetételben tartalmazza a különbözõ aroma anyagokat, amelyet más növények ízben nem tudnak megközelíteni. A vitaminok közül a C-vitamin (20-30 mg), de még 11-12 féle vitamin található benne, közöttük a A-, B1-, B2-, és 1.6 mg karotin jelentõs. Használhatjuk nyersen, gyümölcsként, savanyúságnak, levesnek, mártásnak, passzírozva üdítõitalnak. Élelmezési célok mellett gyógyhatása is jelentõs. A tomatin nevû alkoloidájából gombás betegségek, gyulladásos folyamatok elleni kenõcsöket készítenek. Hámozva, a diétás étrendbe is alkalmazható, mert így könnyebben emészthetõvé válik."
durva mi?használni gyümölcsként,hm
"A köznyelv és a konyhamûvészet általában gyümölcsnek nevezi a növények édes és húsos termését, mint a szilva, alma vagy narancs.
Régen az erdõben élõ gyümölcsfák (vadalma, vadkörte, vadcseresznye, madárcseresznye, kökény, galagonya, berkenye, som), terméseit, de a mogyoró, málna, erdei szamócát, vagy a tüskés szárú szedret gyüjtögették össze. Késõbb az erdõk gyümölcstermõ részeit bekerítették, hogy a vadállomány kevésbé férhessen hozzá. Ezeket a bekerített erdõrészeket, vadkertek-nek nevezték, és a mai települések neveiben is felfedezhetõk. (Soltvadkert, Érsekvadkert, de Almásfüzitõ, Balatonalmádi, Dunaalmás is ilyen vadkertek neveit õrzi)"