Helyrevetés estén a paradicsom gyökérzetét a fejlôdés korai szakaszában erôs karógyökér jellemzi, késôbb sok elágazó mellékgyökér fejlôdik. A tûzdelt, ültetett növények gyökérzete erôsebb, több oldalgyökér képzôdik. A paradicsomra jellemzô a járulékos gyökérképzôdés, melynek során az ültetéskor földbe került szárrészbôl kiindulva gyökerek képzôdnek.
Hajtásrendszer
A paradicsom szára kezdetben hengeres, késôbb bordázottá válik. A szár szôrözöttsége, antociános elszínezôdöttsége, az ízközök hosszúsága és a fôhajtás lezártsága jellegzetes fajtabélyeg. A fôhajtás lezártsága szerint a fajtákat két fô típusba sorolhatjuk. Folytonos növekedésû (a) fajta esetén a fôhajtás növekedése korlátlan, két virágfürt között rendesen 3 levél képzôdik. Determinált fajta (c) estén a fôhajtás csúcsán egy virágzat képzôdik, lezárva ezzel a fôszár növekedését. A tipikus determinált fajták esetében a fôhajtást a 2.-5. virágfürt zárja le és két fürt között egy levél képzôdik. A gyakorlatban féldetermináltnak (b) nevezett fajták esetében a fôhajtást a 7-9. virágfürt zárja le és két fürt között 2-3 levél képzôdik.
A fôhajtás leveleinek hónaljából elôtörô hajtásokat oldalhajtásnak nevezzük.
Levél
A paradicsomnak összetett levele van. A levelszeletek száma, az osztottság mértéke és a levelek állása fajtabélyeg. A lomborítottságnak nagy szerepe lehet a termés mennyisége, koraisága és a bogyók minôsége szempontjából.
Virág
A paradicsom virágára az ötös szám jellemzô. A csészelevelek zöldek, szôrözöttek, az aljukon összenôttek. A sziromlevelek citromsárgák. A magház kettô vagy több termôlevélbôl nôtt össze. A termôlevelek száma határozza meg a virágból kifejlôdött bogyó rekeszszámát. A paradicsom virágai fakultatív rovarmegporzásúak. A virágok álfürt virágzatot alkotnak.
Termés
Botanikailag a paradicsom termése tipikus bogyótermés. A bogyórekeszek száma 2 vagy több. A bogyónagyság, a bogyóalak és a bogyószín igen változatos.
A bogyónagyság 15 g-tól 300 g-ig változhat. A legkisebb, 15-30 g bogyótömegû fajták alkotják a cseresznyeparadicsom fajtakört, míg a 200-300 g bogyótömegû fajtákat hús- vagy szendvicsparadicsomnak nevezik.
A paradicsom bogyója lehet lapított, kissé lapított, gömb, ovális, szív, szögletes, körte, szilva vagy hosszúkás alakú. A friss fogyasztású fajtákra a lapított, kissé lapított és a gömb alak a jellemzô. A konzervparadicsom fajták esetében a mechanikai behatásoknak jobban ellenálló szögletes és hosszúkás bogyóalakok a legelterjedtebbek.
A bogyó színe rendszerint piros, de vannak sárga és narancsszínû fajták is.
Mag
A paradicsom magja kerekded, lapos, 2-3 mm átmérôjû, felülete szôrös. Ez utóbbi tulajdonsága miatt, gépi vetés elôtt a magvakat koptatni szokták. Az ezermagtömeg 3 g körüli.