Szóval a részenkénti visszakapcsolás az annyiban áll meg, hogy a 120/220kV-os alállomásokon (ugye automatizált vezérlés) oldják meg a részleges visszakapcsolást.
A fogyasztók bekapcsolási áramlökéseit meg úgy kompenzálják, hogy a rendszer úgy van felépítve (mármint a középfeszültségû hálózat (35...4kV, illetve a kisfeszültségû 0,4kV vagy 230/400V ahogy tetszik...) hogy van benne annyi rugalmasság, hogy elbírja azt a bizonyos áramlökést.
Erre a magyarázat leginkább a hálózat belsõ ellenállásában keresendõ (az korlátozza azt a bizonyos lökést) másrészt az induktív/kapacitív kompenzáló berendezésekben. Nem tudom, hogy az MVM hogy áll ezekkel (mármint kompenzálással) sok alelosztóban láttam már kondenzátortelepet, fojtókat, ilyen céllal, de ránézésre nyilván nem lehet megállapítani, hogy egy hálózatban hogy alakul a teljesítménytényezõ.
A rugalmassággal kapcsolatban még annyit, hogy szabványok vannak minden villamos rendszerelemnél, lökõáramokra. legegyszerûbb példa az olvadóbiztosító. Ezek is úgy vannak kialakítva, hogy pl. névlegesen 400A, de ha az ember megnézi a karakterisztikáját, akkor azért ottvan, hogy pl a 400A-es olvadóbetét 1s-ig 2000A-t bír ki. Ugyanígy minden alkatrész méretezése (trafók, kábelek, kötések) számol ezzel a ténnyel, és bele van kalkulálva az áramlökés.
Más kérdés, hogy a jelenlegi magyar közép/kisfeszültségû hálózatot még a régi szabvány szerint tervezték amelyben nem számoltak azzal, hogy pl. a sima halandó is 2...3kW-os klímákat szerelhet a lakásába...