"Azért van kicsiny különbség az egységesítés és a szabványosítás között. A vadkommunizmusban mindenki egységesen megkapja az 1 szelet kenyér fejadagját (persze a párttitkárnál ez egy meglehetõsen más fejadag), egy fejlett államban viszont szabványos kaják vannak, minõség ellenõrzéssel, minõség biztosítással miegymással."
OS szinten a szabványosítás nem megoldható. Túlságosan bonyolultak ahhoz. A hasonlatod egyébként sántít több ponton is. Egyrészt a win-t nem igazán lehet 1 szelet kenyérhez hasonlítani, közelebb áll, egy jó kis 5 fogásos lakomához, csupa finom kajával. És a párttitkár is pontosan ugyanazt eszi, mint a nép.
"és még nem hallottam rajtad kívül senkit aki a változatosságra panaszkodott!"
Akkor nem sokat beszélgettél programozókkal. A változatosság csak akkor jó, ha szabadon, minimális költséggel válthatok. Az OS-ek esetén ez nem mûködik. Ugyan szabadon válthatok, de az átállás költségei túl nagyok a legtöbb esetben. Ha lenne 20-30 egymással nem kompatibilis, hasonló elterjedtségû OS, akkor az informatika mûködésképtelen lenne. Minden szoftvert meg kéne írni a legtöbb platformra, ami a költségeket és a fejlesztési idõt megsokszorozná. Emiatt a szoftverek kis tudásúak, és nagyon drágák lennének. És így a számítástechnika nem terjedt volna el.
Ebbõl az alapállásból az történne, hogy az egyik platform lenyomná a többit. Nem azzal, hogy átállnak rá az emberek (mert az átállás drága), hanem új felhasználókat nyerne meg magának, és ez indítaná el a számítógépek tömeges elterjedést. Tulajdonképpen avlami ilyesmi történt a valóságban is. Az IBM-PC és az MS-DOS párosa, majd az Intel-Windows (wintel) páros. És ugyanez történt, amikor a TCP-IP és a HTML lett az Internet alapja (igaz, ezek nyílt szabványok).
Amikor a PC elterjedt, nem volt szükség szabványokra. Egy HW, és egy OS volt. A többi HW és OS mind nagy drága szerverekben voltak, semmi közük sem volt a PC-hez. És akkoriban az is volt a normális, hogy a HW gyártók saját OS-t írnak (egyáltalán, akkoriban mindenki OS-t írt).
Persze a siker láttán sokan írtak saját DOS-t (pl.: DR-DOS), de a grafikus felületek megjelenésével az OS-ek bonyolultsága túlnõtt azon a szinten, hogy kompatibilisek lehessenek.
"LOL Meg ne próbáld az AMD-s alaplapbomba betenni a Penyódat, mert eltöröm a kezed!"
Mindkét procihoz sokféle cég gyárt alaplapot. Mindkét procin remekül futnak ugyanazok a szoftverek. A meglevõ inkompatibilitás nem fáj annyira, viszont több teret enged a versenynek. Ha uyganabban az alaplapban kéne mûködniük, akkor pl. az AMD nem tudta volna integrálni a memóriavezérlõt a prociba, és nem használthatná a HyperTransport-ot, ami sokkal jobb, mint az Intel megoldása.
"A Windóz Server2003 egész egyszerûen megtagadja bizonyos progik telepítését"
Konkrét példát tudsz mondani? Szerintem megtagadni nem tudja az installálást, hiszen az installer külön exe, nem az OS része. Legfeljebb az lehet, hogy bizonyos szolgáltatások nem futnak, vagy bizonyos könyvtárak/registry területek nem elérhetõk. Az is probléma lehet, ha nem adminisztrátorként vagy bejelentkezve.
"alapvetõ funkciókat hagytak ki belõle (pl midi támogatás)"
Ez rohadtul nem alapvetõ egy szerveren. Ha ilyenek futnának rajta, akkor meg arra panaszkodnál, hogy fölöslegesen használ erõforrásokat, és csökkenti a rendszer stabilitását, és még biztonsági kockázat is (minden az, ami fut).