Ami meg az olaj dolgát illeti, én személy szerint már annak is örülök, hogy van olyan tervezet, ami a következõ 25 évben csupán 30%-os emisszió növekedéssel és 16% szén-dioxid kibocsátás csökkenéssel számol. Ezek ugyanis a korábbiaknál bíztatóbb számok, és már magukban is azok, hiszen egy-egy sikeres változás általában gyorsuló ütemû és így a rákövetkezõ húsz év adatai elvileg még sokkal bíztatóbbak lehetnének.
Ami meg gazdasági, meg környezetszennyezési hatásokat illeti, bejátszik egy harmadik is szerintem, a biztonság kérdése. Méghozzá két oldalról is: a fontosabbik az, hogy per pillanat (és már vagy ezer éve) az iszlám országok és a nyugati országok közt van egy konfliktus, aminek egy megjelenési formája lehet pl. a terrorizmus is. Úgy gondolom, hogy az, hogy az iszlám országok birtokolják a világon a kitermelhetõ olaj mintegy 65%-át, és ugyanakkor ennek túlnyomó részét a nyugati országok használják fel, szóval, hogy ez jó lehetõség a két kulturkör közeledésére. Ugyanis ha az iszlám országok gazdasági fejlettsége közeledne a nyugatéhoz, akkor a társadalmi berendezkedése is könnyebben közeledne már. Egy fogyasztói társadalom feltételez például fogyasztókat, amihez viszont az egyes polgároknak kell bizonyos mértékû gazdagság, ami jelen esetben sok iszlám államban nincs meg. Nyilván frusztrált az a fogyasztói társadalom, amiben ez a "fogyasztás" kimerül mondjuk az éhezésben. A frusztrált embereket meg sokkal könnyebben lehet például háborúba vagy terrortámadásba vinni. De máshonnan is meg lehet ezt közelíteni, ha egy ország gazdag, akkor egy a területén zajló háborúval sokat veszíthet: infrastruktúra semmisül meg, óriási beruházások vállnak semmivé se perc alatt, stb. Így ha az iszlám és nyugati országok (pláne ha a világ összes országa valamikor: utópia :) ) egyszerre jutnának el egy olyan stádiumban, amikor már akár nagyon sokat (pl. évtizedeket, magas életszínvonalat, stb.) veszíthetnének egy háborúval, akkor valószínûleg akár nagy áldozatok árán is háborús cselekményektõl mentes egymás mellett élésre törekednének. Márpedig magas olajárak mellett az iszlám országok mutathatnak egy gyors felzárkózást, egyszersmind a magas árak miatt megjelenhetnek az olaj mellet alternatívák, amelyek szépen felfuthatnának és a magas olajárak így a környezetszennyezés elleni fellépést is segítenék. És innentõl lesz majd jobb szerintem a hydrogén mint üzemanyag a növényekbõl kinyerhetõ energiánál, mert víz a világ legtöbb országában így-úgy jelenvan és így ez nem okozna szembenállást az országok közt. Ami meg a gazdasági részét illeti, ha már majd kellõen felfut az környezetbarát technológia alkalmazása, akkor egy idõ után a világgazdaságnak olyan húzóágazata is lehet akár, mint a számítástechnika volt. Hisz az új energia új erõmûveket igényel, azokat valakiknek fel kell építeni, a gépjármûpark cseréje felgyorsulhat ahogy új és új üzemanyagtípus lesz például a kutaknál, hatékonyabb motorok, stb-stb.