Nézd, ez nem tény, ugyanis a szennyezés nem 2x. Ugyanakkor a technológia az ami korlátozza a szennyezést, nem lehet kevesebb a szennyezés mint az alkalmazott technológia szennyezõszintje, itt nem segíthet semmi féle mentalitás, semmi féle állami beavatkozás. És a technológia amit alkalmaznak a cégek az kb. ugyanaz USA, EU, Japán... egyszerûen azért mert a régebbiek nem versenyképessek. Ugyanazt a gépeket használják mindenütt, ugyanaz a technológiai folyamat (nagyjából).
Az USA valamive nagyobb szennyezése a nagyobb energiafogyasztáson alapszik. Ennek két oka van, az egyik praktikus, a másik mentalitási. A praktikus, hogy az USA egy nagy ország, az EU is nagy, de az EU kisebb országokból van és a gazdasági, kulturális stb. együttmûködések túlnyomó része az országokon belül történik, részben mert nincs teljessen szabad piac, részben mert az emberek lokálisabban gondolkodnak. Az USA-ban ez nem igy van, ott az államok közötti tevékenység sokkal szabadabb és ott mindenki amerikai nincs texasi, californiai vagy virginiai dolog. Persze amikor megvan a megoldás közelebb, lokálisan, akkor ott sem mennek az ország másik felére, de mindenképpen sokkal nagyobb a per/capita transzport, kommunikáció stb. költség mint az EU-ban. Pl. USA átlagpolgár 24000 km évente, EU átlagpolgár 9600 km évente (autó), USA 2946 km évente, EU 743 km évente (repülõ), egyedül a vonat van az EU javára USA 85 km évente, EU 802 km évente, de a vonat ugye messze nem szennyez annyit, különben ha összeadjuk akkor USA 27000 km évente, EU 11100 km évente, azt hiszem világos a különbség, plusz, az USA ezt nagyjából két szer annyi ccm-el és lóerõvel teszi meg mint az EU, tehát 4x annyi energia gorombán számolva. Persze a transzport az energiafogyasztás egy része de nem 100%. Ugyanakkor ezeket a távolságokat nem lehet 1000 ccm-es Szuzukival vagy Fiatal, Corsával megtenni. Persze a mentalitási adomány, hogy ha meglehetne is tenni, akkor is az amcsik jobban szeretik a nagy erõss autókat, de legyünk õszinték, európában is soknak olyan van ha megengedhei magának, vagyis az amcsik is azért szeretik mert megfizethetik (csupán a benzin ára is már hozzájárult, hogy egy része már "nem szereti" a SUV-okat és ezért virágzanak a Japánok, gonban van a GM és a Ford).
Szóval a töblet szennyezés a nagyobb energiafogyasztáson múlik. Különben pl. California, Washington State és még egy néhány állam környezetvédelmi mentalitása és elõirása olyan magas, hogy az EU errõl álmodni sem tud, a különbség csak az, hogy ez ott nem Federális ügy, de nem is lehet, mert az alkotmány erre nem hatalmazza fel a federális államot, és mégis van a Clean Air Act és az EPA... szóval az összehasonlitás nehéz mert a federális szabályozás kisebb mint az EU-ban, de vannak államok amelyekben nagyobb. Különben miért szedné le pl. egy Montanai lakostól ugyanannyi adót a federális stabályzásra mint egy Californiaitól, amir a Montanai ha átlag fejenként 8x kevesebbet szennyezi a környezetet mint a Californiai. Szóval ONE SIZE DON'T FIT ALL.
Ugyanakkor egy kicsit hajlamosabbak a túlfogyasztásra (pazarolásra) mert több van nekik, megengedhetik maguknak.
Végül is az USA jobban szennyez, de ez nem azért mert azok roszabb emberek, vagy mert felelõtlenebbek... stb. csupán azért mert más környezetben élnek és másként is kell, hogy dolgozzanak, ha mi itt európában úgy csinálnánk mint õk ott az USA-ban ráfizetnénk, éppen igy van ez fordítva is, mások a körülmények.
A feudalizmusban volt az amikor valaki azért lehetett gazdag, mert a másik szegényebb lett, ott volt kizsákmányolás. A másik kizsákmányolás a szocialista felfogás, amikor elveszik tõlled, hogy annak adják aki nem kereste meg (és ezzel téged részben az õ rabszolgájáva tesznek). A mai világban a gazdagodás egyik módszere ez, pl. rákényszerítenek, hogy valamit megvegyél (és ezt csak az állam tudja), valamint ha a monopóliumok ellen nem lépnek fel, ilyen esetben megvetetnek veled valamit amire nincs szükséged, vyga valamit amire szükséged van sokkal magasabb áron mint a marginális ár. És ekkor valójában kizsákmányolnak mint ahogy mondod. Mindkét esetben a korlátlan hatalmú állam a felelõs. A másik, módszer a meggazdagodásra, a tõke amit egyébként magad a munkádal halmozol fel, olyan alkalmazása, hogy a munkád és felhalmazott tõkéd által megvásárolt termelõi javak (szerszámok, módszerek, gépek...) növeld a produktivitásod és ezáltal többet termelj és ezáltal még több tõkét halmozz fel. Mindenesetre amikor a tõkérõl beszélünk nem szabad elfelejteni, hogy ha alkalmazod a termelési javakat vagyis dolgozól a meglévõ szerszámokkal, gépekkel stb. és ezáltal olyan terméket vagy szolgáltatást produkálsz amelyek másoknak a javára vállanak, akkor értéket tehát tõkét termelsz, és ezáltal gyarapszik a te tõkéd is és a vásárlód tõkéje is. Ha csupán fogyasztói terméket, szolgáltatást termelsz (és ez az amirõl lejebb beszéltem) akkor a te tõkéd gyarapszik, viszont a vásárlód tõkéje nem gyarapszik, mert õ csak fogyaszt, vagyis a munkája által megkeresett pénz által megvásárolt terméket, szolgáltatást elfogyassza, nem használja a termelési folyamatában tovább és ez által nem növeli saját produktivitását - ezáltal saját tõkéjét. Na itt vált át az egyébként kapitalista
árúcsere ami csak akkor következik be ha mindkét fél nyer, a jelenlegi Keynesián - szocialista árúcserére, amelyben az egyik fél nyer, a másik meg csak azt hiszi, hogy nyert (hû de fas..a új mobilom van, meg nézd vettem hozzá 799 melódiát darabja csak 10 cent...).
Itt válaszolok, arra, hogy nekem semmi kifogásom a fogyasztói társadalom iránt, sõt fogyasztás nélkül nincs termelés sem, viszont a Keynesián és a szociális állam által elhatalmasodott csak fogyasztó bürokrácia által mesterségessen elõidézett fogyasztás legnagyobb ellenfele vagyok. És éppen ez az ami tönkreteszi környezetünket, leszegényíti a kisembert és még sok mindenhez negatívumhoz vezet bennünket. A tõke (befektetések), a nagyobb ismeretek (tudás) alkalmatása tehát a MUNKA kell, hogy növelje az emberi jólétet, nem a fogyasztás serkentés, nem a szocialista redisztribúció, nem a kizsákmányolás, hanem a MUNKA. De, hogy az egész amit dumálok ne legyen Utópikus, a MUNKAMEGOSZTÁS a legfontosabb része, mert a tõkét nem tudjuk kihasználni ha nincs megfelelõ munkamegosztás, ugyanis nem tudunk termelni többet mint amennyit elfogyasztunk ha nincs megfelelõ munkamegosztás, és ezáltal vagy stagnállunk, vagy hanyatlunk (fogyasztjuk tõkénket, adóssoduk el, ha már elfogyott a tõkénk). Ezért van az, hogy manapság mindég kevesebb ember munkája produktív, mindég többen élnek meg rajta. Ezért van az, hogy lassan nem lesz a nyugdíjasoknak mit enni, most amikor annyit tudunk termelni amennyit csak akarunk... nem az a gond, a gond ott van, hogy a munkamegosztás pocsék, ez miatt a munka kis része produktív, ugyanakkor a fogyastás serkentés még rosszabbítja a dolgokat mert napról napra nagyobb a fogyasztási termékek-szolgáltatások aránya és ezeket a termékeket-szolgáltatásokat nem tudjuk produktivitás növelésre, ezáltal nem tudjuk magunkat gazdagabbá tenni, mert amit megkeresünk az elfogyasztjuk, nem tartós dolgot veszünk ami életünk minõségét javítaná, hanem "megesszünk" mindent amit csináltunk. De ennek 99%-ékában a központi tervezés az oka.