Ne haragudj, de az állam az minden országban "rossz gazda", csak annyi, hogy én magam nem jelenteném ezt ki, magával a kijelentés módjával nem értek egyett, viszont a kijelentés tartalmával többé kevésbé egyetérteni lehet. Ugyanis az állami tulajdonban levõ cég mûködhet jól, és erre van is pelda (minthogy magad is említetted), a gond csak abban van, hogy minden relatív. Sokkal nagyobb az esély, hogy egy privát cég jobban mûködjön mint az állami cég, mondom az esély sokkal nagyobb, de ez nem feltétlenül jelenti, hogy jobban is fog mûködni.
Viszont még ilyen esetben is amikor az állami cég jó és eredményes, az közvetett következmények azok amik jelenkeznek. Ugyanis az állami cég sikeressége 100%-ban mások kárára (veszteségére) alapszik. Ha nem így lenne, akkor a privát tõke verekedne, hogy na ÉN AKAROM EZT CSINÁLNI. Az állam két esetben van jelen mint cégtulajdonos, az elsõ eset amikor politikai okokból valami tevékenységet nem akarnak megengedni, de szükség van rá (ez az állami monopólium), a másik eset, meg amikor az adott szolgáltatásra (mert termék ilyen esetben nem igen van) csak egy kissebbségi csoportnak van szüksége, de nincs neki rá fizerõereje. Ilyen esetben a privát tõkét nem érdekli, mert nem kifizetõ, vagyis csak veszteséggel lehet csinálni. Az állam ilyenkor csinálja, jól is mûködik akár, csak nem a közvetlen felhasználók fizetik, hanem valaki más.
Általában az állam - bár nyugaton - akkor jelenik meg mint cégtulajdonos, amikor a cégnek-ágazatnak a fogyasztói erõss politikai de gyenge pénzügyi erõvel rendelkeznek. És az államnak a politikai tõke a fontos, a pénzt könnyen elveheti (adó, stb.) de a választásokon nincs neki végrehajtó hatalma, a voksokat nem veheti el, ott csak könyöröghet, hizeleghet, becsaphat, hogy a polgárok megszavazzák a következõ mandátumot.
Ez az ami értelemszerûen elébbünk teszi azt az alapelvet, hogy az államnak csak olyan hatalmat szabad adni, hogy megvédjen bennünket egymástól, de a gazdasághoz csak éppen annyi köze kell, hogy legyen, hogy ezt a hatalmat (az egymástól való védelmet) gyakorolja. Amikor az állam kihathat a gazdasági folyamatokra, akkor azt MINDÉG ugy teszi (másképpen NEM is lehet), hogy átrendezi a viszonyokat, vagyis valakitõl elveszi, hogy valakinek adhasson.
Most nekem semmi kifogásom, hogy azokon segítsek akik nem képessek eltartani magukat, NEM VAGYOK BARBÁR. Viszont itt már régen nem arról van szó, de a magyarázat nagyon hosszú lenne.
Különben a nagyvárosi szuperkoncentráció és a vidék kihalása is éppen ezeknek a folyamatoknak köszönhetõek. A gyógyítást, meg úgy képzelik el, hogy fejbelõvik a beteget és ez áltak már ugye nem beteg...
Központi tervezés csak koncentráltan mûködhet - persze úgy is cak részben, ezért az történik, hogy a vidéken az emberek "magukra vannak hagyva", a tõkét meg ha van nekik azok is viszik a nagyvárosban mert ott ugye jobban lehet kamatoztatni, ezáltal van a forgalmi zûrzavar, stb. Ezt persze még neheziti a pocsék munkamegosztás, mert központilag nem lehet jó munkamegosztást csinálni.
Úgyhogy én az "állam rossz gazda", helyett inkább azt mondanám, hogy az "állam nem gazda, csupán fogyasztó", mert a gazda az megtermeli minimum azt amit elfogyaszt, sõt többet is, az állam pedig max 5-10% termeli meg a GDP-nek, és ez már szuperjó megaf@sza eredmény, viszont általában a GDP 50% vagy annál is többet költ - fogyaszt.