"Ez nema foygasztói társadalom hibája, hanem az emberé. Az ember van úgy programozva, hogy mindíg többet akar, mint ami van neki, de fõleg annál többet, mint ami a szomszédnak van."
Nincs az ember igy programozva. Az emberi történelem nem más minta az embrerek cselekedete, és az emberek azért cselekszenek, hogy a cselekvést követõen javítsák a helyzetüket. Na most az a kérdés, hogy maga a cselekvés ezt valójában elõidézi e vagy az elenkezõje következik be. Ez attól függ, hogy jól felmértük e a helyzetet, vagyis milyen ötletek alapján dolgozunk, milyen információink vannak, és azokat az információkat az ötleteik alapján ha feldolgozzuk, pontos vagy téves eredményt e kapunk a cselekvésünk kimenetelérõl. Na most a problematika, az, hogy az ötletek nem a tömegtõl nem a társadalomtól származnak (pl. Marxot sem a tömeg az átlagember találta ki, és még csak nem is a tömeg olvasta), az ötletek és azoknak a terjesztése a mûveltebb egyénektõl, mondhatjuk az értelmiségtõl származik. Az értelmiség formálja a társadalmat, és ha az értelmiség többsége káros ötleteke, káros elméleteket hirdet, akkor a cselekvésünk nem javítani fog a helyzetünkön hanem rontani.
halgatyó:
Ha a demokrácia nem mûködik a gazdaságban akkor a politikai demokrácia csak álldemokrácia. Jelenleg ilyen álldemokráciában élünk. De itt most nem ezzel van gond, ugyanis erkölcsi gond meg stb... szóval az emberek olyanok amilyenek, de az állami irányításért nem az erkölcsi magatartás a felelõs, hanem maga az a tény, hogy technikailag nem mûködhet, ha a világ legjobb igazgatóit biznánk meg, és valami csodával határos módon a legerkölcsibb és leganygyalabb emberek lennének és az utolsó energiájukat és tudásukat is bevetnék, hogy tényleg jó legyen a dolog, akkor sem mûködne jó, azért mert az államot nem a profit érdekli, hanem a politikai tõke, a politikai profit, a pénzügyi tõkét ugyis elveheti adó stb. formájában nem muszáj neki megtermelni, viszont a politikai tõkét azt nem veheti el, azért meg kell dolgoznia. És a profit/veszteség az ami szabályozza a vállalható kockázatokat, mikor ezt szemelõtt tartjuk akkor kevesebb a mellébefektetés, kevesebb a gyenge menedzment, stb. ha nem figyelünk oda akkor bajban leszünk. És az állam a politikai tõkét úgy kovácsolja, hogy többet igér és többet ad mint amennyit valójában a cég megtermelt.
Pl. egy privát cég esetében mondjuk van 10% profit, na most tegyük fel, hogy a munkások fizetésemelést kérnek, a cég adhat nekik de nem többet mint amennyi a profit (valójában annyit sem, de az egyszerûség kedvéért), az állam az adhat, mert majd fedezi kivülrõl. Na most ha a privát cég megadja ezt az emelést, akkor a következõ percben a részvényesek meg akarnak szabadulni részvényeiktõl, mert ugye nincs profit, abban a pillanatban elkezd a deinvestment "kifektetés" :), vagyis a cég tõkéje kezd fogyni, a kevesebb tõkével kevesebb lesz a produkció, és az elõtte levõ fizetést sem képes majd megfizetni, nemhogy a megbeszélt magasabbat. Ugyanakkor még munkanélküliség is növekszik. Állami cégnél ez nem gond, az mûködhet veszteséggel is tõkekivonás veszélye nélkül. A versenyszférában egy cég általában annyit fizet amennyit megengedhet magának (persze ha valami okból nem élvezi az államtól a privilégiát - mint pl. most az Audi magyarországon), mert ha nem fizeti meg a piaci árat akkor az emberek elmennek a konkurenciához amely megfizeti, ilyen esetben az adott cég produktivitása csökken, költségei növekednek és ez nem éri meg neki. Ha kényszerítve van, hogy a piaci ár fölött fizessen, akkor azt két féle képpen oldhatja meg, vagy eladósodik - ami nem igazán elfogadható mert a tõkekivonás megindul, vagy csökkenti produkcióját és munkaerejét ami munkanélküliséghez vezet. Állami cég esetében az adófizetõk megfizetik a "kölcsönt" vagy a nemprofitabilis gazdálkodást.
Különben az állam által "megtermelt" javak amit említettél sokkal kisebbek mint ha ugyanazt privát kezdeményezés által csinálnánk meg. És sokkal jobb munkamegosztással valamint tõkekihasználási fokozattal. Pl. a Kanadai vagy Új Zealandi légiközlekedési ellenörzés privatizációja, már évek óta jóval kevesebb pénzbõl csinálják utasonként mint pl. az USA vagy az EU, viszont a privatizáció elõtt drágább volt nálluk. És ha a légiközlekedést meg az atomerõmûveket lehet privátul csinálni akkor miért nem lehetne minden mást.