Na ez az amiben egyetértünk, viszont szerintem ez a válság éppen annak a következménye, amit te jónak tartasz. Ugyanis a jóléti állam nem valós alapokon lett kiépítve. De pl. a Keynesián alapú gazdaság (amely a nyugati gazdaság szinte 100%), az ami elõidézi a fogyasztás növekedését. A munkának két féle gyümölcs lehet, az egyik amit elfogyasztunk a másik amelyek megtakarítunk, persze itt különbséget kell tenni a megtakarítás és az összehordás között. A Keynesián gazdaságban a munka nagyobb része a fogyasztásban veszik el. Az említett Kína pl. jelenleg a GDP 45% takarítja meg, ezek új befektetések, ez tõke amely segítségével növelik a produktivitást és növeli életszinvonalukat is. Nyugaton a GDP max 20% megy megtakarításra.
A Keynesián gazdaság csak akkor mûködõképes, ha az állam gyakorolja monopóliumát a monetáris piacon (éppen ezért kell pl az EURO is), vagyis a központi bank úgynevezett "credit expansion" segítségével serkenti a gazdaságot amely csak fogyasztási serkentésben nyilvánulhat meg. Ugyanis a credit expansion azt jelenti, hogy könnyebben jutsz forráshoz, de ezeknek a forrásoknak nincs reális alapja, ezt úgy nevezik, hogy "fiat money", vagyis a központi bank pénzt nyomtat és ezt kölcsönbe adja a gazdaságnak (a kommerciális bankok által), és a fedezéke erre a semmibõl való pénzre az IOU papír (I Owe You) ami azt mondja, hogy a kölcsön vett pénzt visszafizetem. Miután ez a pénz visszakerül, elvileg bekellene, hogy vonni, de a valóságban újra kölcsönzik és csak az IOU lesz meghosszabítva. Na most a Keynesián közgazdászok azt mondják, hogy ek OK, nem gerjeszt inflációt, de elfelejtik, hogy ha több pénz van a piacon akkor nagyobb lesz a kereslet (mert megvan rá a vásárló erõ - mégha fedezék nélküli akkor is), ez ugye kihat a piacon az árakra, ugyanakkor ha 10 parasztnak adunk kölcsönt hogy vegyenek traktort, de a reális gazdaság csak 8 traktort képes legyártani, akkor valójában a kereslet miatt a traktor ára felmegy, mert a kinálatot nem lehet bõviteni, ugyanis erre reális alapok kellenek. Akkor a kölcsön egy része nem traktorba lesz befektetve, hanem fogyasztási termékekre, vagy a roszabbik esetben várni kell a traktorért, vagy esetleg ketten kapnak fél traktort... (persze ez traktor esetében nem képzelhetõ el, de más esetben reális), és a befektetések nagy százaléka nem lesz kifizetõdõ. Ugyanakkor a könyebb forráshoz jutás szintén növeli a melléfogásokat, mert ugye nem gondolják meg az emberek annyira, hogy mibe fektetik a könnyen szerzett pénzt. Szóval a nyugati válságért nem a kapitalizmus, hanem a Keynesián alapú intervenciók a felelõssek. Az állam korlátlan hatalma.
Hogy gazdagabbak legyünk többet kell megtakarítani, nem pedig többet fogyasztani. És ezen nem segíthet semmi állam, éppen az ellenkezõje történik meg, ronthat. A kérdés miért nincs nyugaton infláció? Azért mert a fogyasztásra öszpontosítás azt eredményezi elõ, hogy a munkánk gyümölcsét elfogyasztjuk és ezért nem veszíthet idõvel értékébõl. Ugyanakkor pl. a mobilodon elveszítesz egy csomó pénzt, mert holnap már fele annyit sem ér mint ma. Ez is infláció, csak nem számolják be a hivatalos statisztikába, viszont az értékveszítés megvan, csak nem a tõkén, mert nem is tõke, csupán fogyasztási cikk. Különben ha ezzel a fedezék nélküli kölcsönzéssel a tremelõi javakat serkentenék (de ezt nem lehet, még ha akarják sem), akkor egy komoly gazdasági boom lenne egy ideig, de egy komoly resesszió (akár depresszió) követné. Ilyen volt pl. az elsõ VH utáni idõszak, amikor még nem a Keynesián model volt az alap, viszont a monetáris politika hasonló volt. Aztán rájöttek, hogy ha általános fizetõeszköz van akkor "fenntartható" a boom, viszont nem csak meghosszabítják, és minnél hoszabb, annál nagyobb lesz a végén a recesszió. Ez az általános - uniform fizetõeszköz elõdje volt a Breton Woods-i megegyezér amikor a dollárhoz kötötték az európai valutákat, amikor a dollár a 70-es években elhagyta az aranyszabványt, akkor ez megszünt, és európában akkor elindult a közös pénz az EURO felé az út. Na de már nagyon hosszúra sikerült a dumám.