Neutron csillagok általában szupernova robbanások után keltkeznek. A csillagok életciklusuk során a könyebb elemket szintetizálják nehezebb elemekké. A csillagot két dolog tart egyensúlyban a gravitáció és a kifele ható sugárnyomás. Nos tömegtõl függõen az életciklus vége felé eljutnak abba az állapotba amikor már nincs mit szintetizálni, ez az állapot a vasnál van. A vas fajlagos kötési energiája olyan, hogy az annál nehezebb elemek már másképp születnek. A szerkezetük tööbrétegû, mint a hagymáé... Nos mikor már vasból állnak nagyrészt akkor leállnak a termonukleáris folyamatok és a gravitácóé lesz a fõszerep. a csillag kezd összehúzódni. Több állapoto is elérhetnek tömegüktõl függõen. A naptömeg körüli csillagok külsõ része elõször felfúvódik (vörös óriás állapot) a belük viszont összenyomódik erõteljesen...az elektronok leszakadnak pályáikról az atomamgok körül és ún. elfajzott elektrongáz állapotba jutnak...ez a fehértörpe állapot..késõbb a csillag 2kihûl" és akkor barnatörpének nevezik. Ha, a tömegük kb 2-3 nagyobb mint a napé akkor a csillag külsõ rétegei rendkívûl nagy sebeséggel a vasmagnak csapódnak és egy hihetetlen méretû robbanás következik be amelynek energiája nagyobb mint a galxis összes "dolgozó" csillagáé eggyütt véve. Ez a szupernóva. A mi galaxisunkban asszem Tycho Brahe látott ilyet utoljára. a robbanás után vissza maradt valami a neutron csillag. Itt az elektronok belepréselõdnek a protonokba, s semleges neutronokká alakulnak, azért szuperfolyékony mert a oly kicsi a viszkozitása, hogy a gravitáció ellenében is képes folyni. A sûrûségük gigantikus méretû az ilyen helyeknek egy kanálnyi neutron csillag anyag több milliárd tonnát nyom (!!). Ha, a csillag tömege felülmúlja a naptömeg háromszorosát akkor megeshet az, hogy a gravitációt nem képes semmi legyõzni a csillag folyamatosan összehuzódik és egy hihetetlen rövid idõ alat oly mértékben összepréselõdik átlép egy olyan határt mikor a felszínérõl az ún. szökési sebesség nagyobb mint a fénysebesség. Ezzel kizárja magát a megfigyelhetõségi tartományból, anyaga összeroskad szinte zéró méretûre. Ez a pont a szingularitás. S ami a helyén volt azt nevezik fekete lyuknak...A fekete lyukak hatása a téridõ kontunuumra az már másik téma, nem beszélve a Hawking féle fekete lyukak értelmezésérõl...