Hadd idézzek az egyik South Park részbõl: "Örüljünk annak, hogy van néha miért szomorkodnunk. Mert ettõl élhetünk igazán, ettõl lehetünk emberek igazán. Mert úgy lehetünk igazán szomorúak, ha elõtte igazán boldogok voltunk. A jó és a rossz összekapcsolódik. S ha lehet azt mondani akkor ez egy boldog-szomorúság." Hát, kérek mindenkit ne veszekedjen, vitatkozzon. Mindenki gyászoljon annyira, amennyire nagyra tartotta Öcsi bácsit. S örüljünk annak, hogy Õ itt volt nekünk, és híressé tette piciny országunk.