A brutális nemi erõszak mindig jelentõs szerepet játszott a néger kultúrákban, de ami a gyarmatosítás alól felszabadult országokban történik, az nehezen képzelhetõ el a fekete kontinensen kívül élõ fehér emberek számára. Az afrikai lapokban sokszor olvashatunk arról is, hogy csecsemõket, gyerekeket darabolnak fel, erõszakolnak meg, és a kicsik gyakran szétszakadva, nagy fájdalmak között elvéreznek, szörnyethalnak.
"Abban, hogy az afrikai négerek a nemi erõszakkal, a HIV/AIDS felelõtlen terjesztésével általános háborút indítottak a gyerekek és nõk ellen, hogy ezzel akarva, akaratlanul a saját, évezredeken keresztül fenn maradt fajtájuk kipusztítását, kulturájuk megsemmisítését segítik elõ, azzal minden rendõr, szociológus, kormánytisztviselõ egyetért. Itt mindenki tudja, hogy sokkal kevesebb az esélye annak, hogy egy ma született gyerek megtanul írni-olvasni, mint annak, hogy 16 éves kora elõtt megerõszakolják, vagy hogy már gyerekkorában megkapja az AIDS-et vagy a HIV-vírust" - kezdte egy dél-afrikai riportját a BBC tudósítója.
A fehérek kormányától megszabadult új, néger vezetésû Dél-Afrikai Köztársaságban 1994-ben hivatalosan 18.801 nemi erõszakot regisztráltak az országban, ez a szám 2001-re 24.892-re emelkedett, legalább is 2002 elején ennyit hoztak nyilvánosságra. A valós számok ennél sokkal magasabbak: Pretoria rendõrfõnöke egy 2003-as nyilatkozatában kijelentette, hogy egyedül a 0 év (csecsemõ) és a 12 év közötti korosztályba tartozó gyerekek között 400 százalékkal (négyszáz) nõtt a kárukra elkövetett erõszakos nemi közösülések száma.
A dél-afrikai kormány South African Law Commission bizottsága által nyilvánosságra hozott, és a megjelenésének pillanatától kezdve erõs kétségekkel fogadott jelentése szerint az országban évente egymillió hétszázezer erõszakos nemi közösülés vagy arra irányuló kísérlet történik, amibõl kevesebb mint ötvenezret jelentenek a hatóságoknak. A fehér gyerekek és nõk elleni nemi erõszak számokban nehezen kifejezhetõ, elképesztõ méreteket öltött.
Független dél-afrikai és angol nõvédõ szervezetek szerint azonban a valóságban a 44 millió lakosú országban évente tizenötmillió háromszázezer (!) nemi erõszak történik, minden 26. másodpercben megerõszakolnak valakit, de az évente jogerõs ítélettel végzõdött esetek száma nem éri el a húszezret sem.
2002-ben az 1.7 millió erõszakos nemi közösülésnek minõsülõ esetnek több mint 40 százaléka 10 éven aluli kislányok ellen történt, és 65 százalékban csoportosan elkövetett bûncselekményrõl volt szó. A nemzetközi emberjogi szervezetek ezeket az adatokat manipuláltnak és nevetségesen alacsonynak tartják.
A néger hatóságok sokáig nagy szeméremmel palástolták a nemi erõszakkal fûszerezett csecsemõgyilkosságokat, egészen addig, amíg 2002 áprilisában ki nem robbant Baby Tshepang ügye. Az akkor nyolc (!) hónapos kislányt Cape Town Louisvaleweg elõvárosában 2001 október 27.-én hat fiatalkorú néger a 16 éves anyjával együtt egymás után többször megerõszakolta és szadista módszerekkel különbözõ tárgyakkal órákon át szexuálisan kínozta.
Connie Seoposengwe, Johannesburg négerek lakta körzetének védõnõje így kezdte az egyik dél-afrikai lapnak írt beszámolóját: "Végig rosszul voltam, amíg olvastam a rendõrségi jelentést, hasmenésem volt és állandóan hányingert kaptam. Késõbb, amikor a kislány nagybátyja arról beszélt, hogy nagyon ideges lett, mert a fájdalomtól kiabáló gyerek nem akarta abbahagyni a sírást, akkor ki kellett mennem a helységbõl." A négerek azt vallották, hogy azért kínozták a gyereket "mert jobb lesz a vére" és azért követték el szörnyû tettüket, hogy a még biztosan "szûz lány szenvedésektõl áttüzesedett vére" megvédje õket az AIDS-tõl.
A szerencsére életben maradt gyereket a 35 éves nagyanyja megtalálta az ágyában, amint mozdulatlanul, nyitott szemmel feküdt egy nagy vértócsa közepén. Kórházba került és mûtétek hosszú sorát végezték el rajta, hogy a szétroncsolt, szétszakadt belsõ szerveit mûködõképes állapotba hozzák. A nem titkoltan népnevelési szándékkal nagy nyilvánosságot kapott üggyel kapcsolatban az is elhangzott, hogy a dél-afrikai egészségügyi minisztérium becslése szerint évente 25.000, azaz naponta 68-69 csecsemõt erõszakolnak meg hasonló módon, de az esetek 95 százaléka felderítetlen marad.