Dr. Schmidtke 1969-tõl 1972-ig a Pretóriai Egyetem virológiai intézetében dolgozott. 1972-ben a Zürichi Egyetemen virológus doktorrá avatták. 1975-tõl 1978-ig Nigerben mûködött, mint fejlõdést elõsegítõ tudományos munkatárs és onnan kiterjedt utazásokra vállalkozott Burkina Fasoban, a korábbi Felsõ-Voltában. A nyolcvanas években kétszer átszelte a Szaharát, 1995-ben felderítette Kamerunt, majd tíz évvel késõbb Ugandát.
A doktorral készül interjú magáért beszél. Egy kutató gyûlölettõl mentes gondolatai és az évtizedek alatt összegyûjtött tapasztalatai részrehajlás nélkül és tudományos alapon világítanak rá a fekete kontinensen uralkodó viszonyokra és a helybeli lakosság életkörülményeire, valamint a brüsszeli eurokraták hazárdírozásaira.
DS: Dr. Schmidtke Úr, a jelenkor témája a harmadik világ adósságának elengedése. Kinek használ ez az intézkedés?
Schmidtke: Az adósság elengedés a harmadik világ számára egy propaganda-manõver és korántsem válik a fogadóállamok hasznára. A felhalmozódó gigantikus adósságok rossz benyomást keltettek, mert megmutatták, hogy akár a normális kereskedelem is veszélyes néger országokkal, mivel a szállításokat nem fizetik ki. Ha azonban, mint most a szállító országokban az államháztartás a szállító cégekkel szemben követelésekkel áll elõ, akkor újra semmi sincs rendben.
Ugyanakkor ezzel az adósság elengedéssel a fejlesztési segélyek teljes kudarcát kendõzik el. Az egyetlen, ami fejlõdött, elsõsorban a néptömegek mennyisége Fekete-Afrikában. Ezek a tömegek mozgásba lendültek, hogy Európába jöjjenek. A meghívást a jelenlegi európai kormányoktól kapták.
DS: Miben látja Ön a harmadik világ elszegényedésének okait?
Schmidtke: Sok tudós felismerte és megnevezte már ezeket az okokat. Azokat a politikailag korrektek mégis szidják és lehurrogják. Professzor Eysneck a londoni egyetemrõl felállította Európa számára a statisztikus szabályt. Ennek értelmében északról délre, nyugatról keletre csökken az IQ szint, miközben ezzel szemben a bûnözés és a korrupciós hajlam emelkedik. Zsidó hitû tudósként azt hitte, hogy ezzel tabukat tud feltörni és utalt a négerek alacsony IQ szintjére. Erre õt diákok egy csoportja - akik között nem volt néger - félholtra verte. Amikor aztán pár hét után visszatért a kórházból, nagyon hallgataggá vált és az is maradt a haláláig. A tudós, Professzor Röpke egy a fejlesztési segélyekrõl szóló vitával összefüggésben azt magyarázta, hogy sem a termékeny vidékek, sem a jó klíma, sem a halban gazdag tengerek, sem pedig az ásványi kincsek nem garanciák a szegénység és a nyomor ellen. A döntõ tényezõ mindig a lakosság képessége. És ezt a képességet – úgy vélem – mindig a teljesítmény alapján lehet felismerni. Ez tudományos tesztekben kutatható is. Mindkét út ugyanarra az eredményre vezet: mélyebben vizsgálva a dolgot, a harmadik világ néptörzsei 1500-as évek óta kapnak fejlesztési segélyeket, de fejlõdés azóta nem tapasztalható. Afrika 1400-ban a vaskor kezdetét élte és ma még mindig ott tart. A körülmények javulása és az életminõség emelkedése csak magasan fejlett népekbõl származó embereknél volt tapasztalható. Ha õk újra elvonulnak, akkor minden összeomlik és csak a hagyományos kontármunka tér vissza.
Engedje meg, hogy egy példát hozzak: mezõgazdaság trágya nélkül. Ebben a formában nem mûködhet, hiszen humuszsorvadáshoz és egy úgynevezett csontváztalaj kialakulásához vezet, amit az esõk elmosnak és a folyókon át az a tengerekbe kerül. Ez a talajerózió a hasznos területet egyre kisebbé teszi, miközben a lakosság egyre csak nõ, akiket aztán Európa táplál, ahogy az most Niger és Szudán esetében jól látható. A mi parasztjaink jó terméshozamokat értek el az emberi ürülék felhasználása által úgy, hogy a latrinák süllyesztõgödreit ürítették. A négerek ezzel szemben gyakran nem készítenek toaletteket és ha a segélyszervezetek munkatársai ilyeneket építenek nekik, azokat nem használják. Egyszerûen könnyítenek magukon falvaik nyílt környezetében, megfertõzve így a mezítláb szaladgáló gyerekeket bányaféreg lárvákkal, amelyek a talpon keresztül befúródnak és vért szívnak a vékonybélbõl. Ennek hatására a gyermekek vérszegénységben szenvednek. Arra a kérdésre, hogy miért nem használják a toaletteket, a négerek többnyire egy ellenkérdéssel válaszolnak: mivel táplálkoznának akkor a disznók? A disznók szabadon szaladgálnak és részben emberi ürülékkel táplálkoznak, így azok is megfertõzõdnek a bányaféreg lárváival. Én magam is láttam frissen levágott disznókat, melyek izomrostjai a bányaféreg lárvák hatására sûrûn fehér foltosak voltak. De ezt gyakran nem ismerik fel és a húst elfogyasztják anélkül, hogy azt ésszerûen megfõznék. A paraziták keringése ezáltal bezárul.
Uganda területének egyharmada vízzel borított. De sok tóban nem lehet már fürdeni a bilharziáris veszély miatt. Ezek a férgek fekélyeket okoznak a húgyhólyagban és a bélben, amelyek fájdalmas vizelési ingerrel és hasmenéssel járnak együtt, miáltal a férgek petéi kívülre kerülnek. Sok néger hajlamos rá, hogy az ürüléktõl a vízben szabaduljon meg, ez a dolgot még csak súlyosbítja. A féreglárvák ugyanis a fürdõzõk bõrén át befúródnak.
DS: Az intelligencia-különbségek tudományosan bizonyítottak?
Schmidtke: Ezeket a tapasztalatokat a tudomány ténylegesen már igazolta. Az amerikai hadseregben 1941-tõl az újoncoknál IQ teszteket végeztetnek, melyek máig átlagban húszpontos különbséget adnak meg. A tesztek elérhetõek a „Testing of Negro Intelligence” címû könyvben. Két zsidó származású amerikai tudós, Weyl és Possony, a stanfordi egyetemen nyilvánosságra hozták összehasonlító teszteredményeiket és kiderült, hogy ugyanarra az eredményre jutottak. Az akarás nem jelent tudást!
Nekünk, németek számára - akik az egyenlõség hazugságában nõttünk fel – mindezen tények csak nehezen foghatók fel. De ezeket a tényeket mindeni bármikor megtapasztalhatja egy afrikai utazás során. Kár, hogy csak kevés német tud utazást tenni Afrikába. Csak így tudnánk elég tudást megszerezni ahhoz, hogy a politikai csuhások hazugságait a tömegmédiákban átlássuk.
DS: Ha mi a népek értékérõl beszélünk, akkor a különféleség fogalma nem lenne helytállóbb? Nem mondhatnánk azt, hogy Afrika népei a nyugati út számára nem alkalmasak és ezért nekik a sajátjukat kell megtalálniuk? Jelenleg Afrika nem más, mint az USA érdekterülete a fontos nyersanyagok kizsákmányolását illetõen. A háborúkat vezetõ elit nem más, mint marionett bábuk?
Schmidtke: Én tudatosan kerülöm az érték kifejezést. Az terméketlen, ha hiányos képességeket moralizáló értékítéletekkel összekapcsolunk. Egy diák, aki az osztálycélt nem éri el, nem alacsonyabb értékû ember. Másrészrõl pedig, ha ezt a diákot egy számára nehéz tanulási feladat elé állítják, az bûn: és nem csak az átvert adományozó, hanem a láthatóan megajándékozott is szerencsétlen helyzetbe kerül.
A népek és fajok különbözõek a szellemi képességeket és a lelki sajátságokat illetõen is. Ha mi ezt továbbra sem vesszük észre, akkor költséges hibákat halmozunk egymásra, mint ahogy az elmúlt 50 év alatt a fejlesztési segélyezésekkor.
Más részrõla Afrika nyersanyagot szállít, mert lakói képtelenek abból valamit is csinálni; képtelenek iparral és technikával foglalkozni. A háborúskodó elit mindig megvásárolható, mert õk nem vagy csak kevés zsoldot kapnak. Így válnak õk idegen hatalmak könnyen gyilkoló kirakatbábújává. A fekete afrikaiak azonban erõs hajlandóságot mutatnak a háborúskodáshoz. Fegyverek, mindenek elõtt lõfegyverek Afrikában a hatalmat és a lehetõséget jelentik ahhoz, hogy másoktól valamit elvegyenek és azokat a kívánt teljesítésekre kényszerítsék. Ezért nyomulnak már a gyerekek a hadsereghez és lesznek belõlük fosztogató, rabló és erõszakoskodó bandák.
DS: Az ENSZ a következõ évtizedekre nagy menekülthullámokat jósol Afrikából. Ön éppen az elmúlt évben utazhatta be Afrikát. Hogy látja, mi fog érni minket, ki menekül hozzánk és mindenek elõtt miért?
Schmidtke: Ha az ENSZ, ahogy Ön mondja, ilyen menekültáradatot jósol, akkor Európában szólniuk kellene a vészharangoknak. Mert az teljesen világos, mi a menekültek célja Európa és mindenek elõtt Németország. Az ENSZ elõrejelzéseit nagyon komolyan kell venni, mert az ENSZ globális, népellenes hatalmak végrehajtója, amely elõidézte azt, amit most jeleznek is: még több támogatási pénzek kifizetése mint valaha, ezáltal még nagyobb népességnövekedés elõidézése Fekete-Afrikában, ezáltal a gigantikus „inváziós had" még gyorsabb felduzzasztása. Ez a gondosan megtervezett és célirányosan véghezvitt végsõ, halálos csapás Európa ellen. A groteszk az egészben az, hogy ezeket a terveket azok az európai politikusok engedélyezik és ellenõrzik, akik állandóan Európa jövõjérõl beszélnek, mialatt annak megsemmisítését készítik elõ. Még van idõ ez ellen védekezni!