Eléggé ellentmondásos dolgokat írsz, vagy én nem értem. Egyfelõl bizonygatod, hogy az állam néha milyen szükséges, de meglehetõsen rövid és gyengécske érvekkel. Utána részletesen kifejted, hogy az állam miért rossz a szabad tõkével szemben. Hmm...
"a kicsi, megfontolt és korlátlan állam hive vagyok" mintha Kunce Gárbort hallanám...nem folytatom, érted.
Sokan itt Magyarországon vért szenvedünk ennek a szabad tõkének a mérhetetlen arroganciájától, falánkságától, mindenhová behatolásától. Az államapparátust, a sajtót, az emberek agyát lassan teljesen birtokba veszik. Hiába van kis számú értelmes ember, a seggagyú tömeg leszavazza õket. Ez a karikatúrája csak annaka demokráciának, aminek a terjesztése érdekében bombázgatnak szertefelé.
Ennyit arról, hogy -- mint írod -- "az emberek megbízzák az államot..." erre meg arra. Dehogy bízzák meg! Az emberek kiszolgáltatottak, alulinformáltak, megvezetettek, és sem szavuk sem lehetõségük nincs. A hatalom egyre nyíltabban csinál amit akar, egyre gátlástalanabbul tapossa le a dolgozó középosztályt. Ehehz már az állam eszközeire sincs szüksége. A hatalom és az állam (a korábbi értelemben vett "állam") egyre inkább kezd különválni
Az államnak a fegyveres erõ adja a jogokat már 10ezer éve. És itt, magyarországon is, hiába hazudnak összevissza a demokráciáról azok, akik a szólás szabadságát BIRTOKOLJÁK és nem adják ki a kezükbõl.
Amit Te írsz, az egy idealizált kép, SAJNOS. Mondj egy országot bárhol a világon, ahol az állam úgy mûködik, csak közleítõleg is, ahogy leírtad.
Csak egy még megjegyzés. "nem hatalmazhatják fel, hogy valakitõl elvegyen valamit és másnak adja" nos, elvenni nemcsak "állami" erõvel lehet, hanem gazdasági trükkökkel is. Elektronikus pénz "gyártással", uzsorakamattal, anyagi ellehetetlenítéssel. És egyre inkább azzal fosztják ki az embereket. Az erõ alkalmazása csak a végsõ stádium, amikor a megcélzott személy nem akarja elhagyni a lakását.
A szabadság fontos neked. De kinek a szabadsága? Valahogy az az érzésem, hogy a hajléktalanok szabadságát és a munkájukat elveszítõ emberek rettegését a jövõtõl Te még nem élted át. A szabad rettegés szabadságát. A végigdolgozott évtizedek szabadságát, amely után a nehezen összegyûjtött vagyon és a létezéshez szükséges élethelyzet lassan olvadásnak indul. Miközben egyfolytában hallod az angyalok karát: " a magántõke a csodálatos... a magántõke a megoldás mindenre ... szeresd a magántõkét és az is szeretni fog téged..." és akik a kórusban vannak, azok valahogy nem kell féljenek a jövõtõl.