A stabilitás nem más mint illuzió. Ugynis ami mozog ami változik az nem lehet stabil, és a világ nem statikus, gyorsan és elõreláthatatlanul változik. A mult ismerete fontos, mert csak a mult alapján vagyunk képesek némileg következtetést vonni, részben megpróbálni elõrelátni a jövõt, viszont ezt csak kisebb-nagyobb valószínûségel tehetjük, és soha nem lehetünk biztosak valamiben. Ez a stabilitást kizárja. A látszat, hogy valami stabil az csak illuzió, egy olyan illuzió amelyben az emberiség évszázadok óta altatja önmagát. Valószínûleg megfigyelted a jelen fõ úgynevezett buzzword-jait (kiszámíthatóság, fenntartható fejlõdés, stb...) ezek is mind illuziók és annyira nélkülözik a természetes logikát, hogy szinte belefájdul az embernek a feje, a többség mégis elhiszi, hipnotikus erõvel hatnak ki a tömegekre. Kiszámítható jövõt igérünk, fenntartható fejlõdést... de mondja nekem meg akárki is, hogy mit is jelentenek ezek a dolgok, mi az, hogy kiszámítható? mi az, hogy fenntartható? ki tudja ezt meghatározni és ki rendelkezik megfelelõ információkkal, hogy helyettünk döntsön életünkrõl? Mert szerintem senki.
Ugyanakkor teljesen normális, hogy a világon senki sem független, hogy a külföldi dolgok kihatnak a magyar helyzetre és fordíva. És még valamit, ez a szociális világ alapjában kiveszi magának az abszolút igazságra való jogot, ugyanis pl. a szabadpiac kapitalizmust hirdetõket általában barbároknak, önzõ embereknek nevezi, pedig semmi sincs meszebb az igazságtól, ugyanis a szabad ember az teljesen tudatában van, hogy a társadalom nélkül õ maga sem létezik ezért közösségi tudata magas, segíteni is akar, és tud is, de ezt közösség által teszi, közvetlenül, ember az embernek. A szociális korlátlan állam pedig éppen ezt a közöséget tette tönkre, már annyira, hogy a család is elkülönödik, már a cvsaládon belül sem könnyû segítõkézre találni, mert a társadalom nem függ többet töllünk egyénektõl, tehát nem is érzünk érte felelõséget, majd az állam gondoskodik rajta. Csak egy valamit nem szabad elfelejteni, az állam nem tudja helyetesíteni az embert... és nem is az a célja.