Zsoldos: Az egyszerû algoritmust úgy értem, hogy a sakkprogramok lényegében két fõ részbõl tevõdnek össze:
1. van egy lépésgenerátor (ez tényleg egyszerû)
2. és egy állásértékelõ alprogram. Na ez tényleg a bonyolultabb.
A lényeg annyi (az elterjedt brute force módszer legegyszerûbb alkalmazása esetén) hogy pl a fritz kilépkedi az összes állást az adott pozícióból (például) fix 6 lépés mélységig.
Az ellenfél legjobb játéka esetén felálló állásokat veszi természetesen csak figyelembe. Összeveti ezeket az elméleti megnyitás, végjáték könyvtárával. Ha nincs találat: állásértékelés. Erre van néhány módszer, ilyen például az összes ütés lezajlása utáni bábu érték összeadás (a legprimitívebb), de ezt a végtelenségig lehet szofisztikálni.
Az algoritmusok megalkotására sakknagymesteri és programozó-matematikus gárda szokott összejönni. Szóval az egyszerûn csak "algoritmussal és függvénnyel könnyen leírhatót" értettem. Nehogy már te is elkezdj szekálni.
Egyébként szerintem a Deep Fritz hangolása arra ment rá, hogy elõnyben részesítse a korrekt állásokkal szemben azokat, amikben jobban játszik (kombinációs játékok). A -k se hülyék.