Van némi igazság abban, amit írsz, de alapvetõen azért nem így mûködnek már a dolgok..a gépnek vannak és lesznek vitathatatlan elõnyei az emberrel szemben:
a sakkprogramnak nincsen "hangulata", nem kel föl bal lábbal, sosem fárad el, nincsen rá hatással a lélektani hadviselés, amit megtanítottak neki (értsd: beleprogramoztak) azt mindig 100%-ig hozza, és a rendelkezésére álló számítási kapacitás keretein belül (amely jóval túlmutat az emberén) mindig úgymond "tökéleteset" lép. Amiért az emberek még ideig-óráig képeseke felvenni a harcot a géppel, annak az az oka, hogy az embereknek van motívumismeretük (gépeknek nincsen, bár már vannak tanulékony sakkprogramok, amik képesek önnön hibáik elemzésére és javítására; ha egy variban egyszer kikaptak, azt mégegyszer ugyanúgy már nem játsszák meg..a Fritz is ilyen), és le tudják korlátozni a lehetséges folytatásokat 3-4 lépésre, míg a gépnek mindent végig kell számolnia. Taktikában a programok verhetetlenek, nem hiába kapott ki Kramnyik az utolsó játszmában.
Az viszont fatális tévedés, hogy a sakkprogramok csak a figurák anyagi értékét veszik figyelembe állásértékeléskor, ilyet kijelenteni nagyfokú hozzá nem értésre vall.