1346-ban, ha jól emlékszem, a Krím-félsziget genovaiak által birtokolt erõdítményénél ádáz harc folyt a keresztény olasz telepesek és az õket zaklató kun származású, lovas mohamedán kipcsákok között.
Várat ugye viszonylag könnyû védeni, pláne ha az ostromlóknak nincs komoly tüzérségük. A kipcsákok sem voltak azonban restek, és kitalálták, hogy egy pestisben megdöglött lovat dobnak a várba. Használtak-e katapultot, nem tudom, de a fertõzött lótetem bejutott a várba, és onnantól kezdve elszabadult a pokol. Sõt, a genovaiak egy része hazamenekült hajón Génovába. Õk valószínûleg egészségesek voltak, hisz a halottakat a Krím-félszigeten hagyták, akik meg a tengeri út során hullottak el, azokat rövid úton kidobták a tengerbe, ámde a minden középkori nagyobb hajón jelenlévõ patkányok kikötés után kiruccantak Génovába, és rövidesen elkezdõdött Európa legnagyobb középkori járványa, a pestis. Akkora történelmi jelentõsége volt, amelyet még ma sem mértek fel sokan teljesen, a lakosság 10-20-30-40-50%-a pusztult ki helyenként.
Nem kellett sok célbajuttató eszköz.
Van még egy érdekes sztori: a tíz egyiptomi csapás egyike leírja, hogy az egyiptomi újszülötteket mind egy szálig elpusztította egy járvány, valószínûleg bárányhimlõ, amelyet csak a zsidók - a csapás elõídézõi, amúgy - úsztak meg épen azzal, hogy bárányvérrel kenték be az ajtóik szemöldökfáját.