Na, örülök, hogy megmozgattam a fantáziácskátokat. :-)
1. Mirõl is beszélek én, amikor a szabadságot hiányolom, és érdekes módon még BíróAndrisnak sem esett le:
Nos, amíg nem vót ótóm, addig ugyan nagy bajjal, de bementem teszem azt Bp. belvárosába, és néztem ilyenkor karácsonykor a kirakatokat és a szépembereket, meg sétáltam kifulladásig. Ha pedig elfáradtam, akkor bizony beültem egy kávéra, forralt borra (!), kolbászra.
Öregem, most elmegyek ótóval a belvárosba, elvesztegetek a dugókban (forgalmi, nem más!) 30 minutumot, körözök cirka 30 percet amíg találok parkolóhelyet, és fizetek 3 órácskára pld. 800 forintot. Közben, utána, örüljek, hogy nem koccantam, nem jöttek nekem stb. Ha végeztem a gyors bevásárlással - séta? ugyanmár, arra végképp nincs idõ - akkor sietni a parkolóba, és kezdõdik elölrõl a hercehurca.
Na, jó, h agyalog mész, akkor is van sok szarvasmarha, aki neked mehet az utcán, felöklendezhetnek, meglophatnak a villamoson, de nyugodtabban lehetne sétálni. Bevásárolni már nem, mert a valamirevaló kereskedõk plázákba költöztek ki, ahol, kívül tágasabb.
2. Kocsik.
Egy nagy szar mindegyik. Rendes kocsi 15 milkánál kezdõdik. automata klíma, automata váltó, ütközésgátló, tempomat, ilyen apró-cseprõ semmiségek mind extrának számítanak. Soha nem értettem, hogy miért gyártanak még kézi sebváltós kocsikat, meg manuális klímást. Most akkor hányadik században is élünk, hahó?