Most nem hallgattam bele a belinkelt prédikációba, mert nem hiszem, hogy újat mondana. Édesanyám evangélikus (volt), nagyszüleim Római Katolikusak. Én is vallásos neveltetést kaptam, meg vagyok keresztelve, jártam hittanra, sõt az Evangélikus egyháznák konfirmáltam is (hasonló mint az elsõ áldozás a katolikusoknál). Viszont a dolog az elejétõl kezdve nem tetszett, viszont a szüleinek nehezen mond ellent. Azért én mindig mondogattam neki, hogy ez valahogy nem kerek, meg én nem nagyon hiszem, hogy ez így van, mert nincs benne logika, minig azt mondták, h gyerek vagyok, fogjam be. Azért annyira szabadon dönthettem, hogy többet templomba nem megyek, és nam is mentem. Kb 6-8 éve kezdett édesanyám olvasgatni a témában, az elsõ könyv Müller Péter Lomb és Gyökér címû könyve volt amit a témában elolvasott, és meglepetten tapasztalta, hogy azt írja le a könyv, amit én 10 éves koromban mondtam, csak nekem nem hitte el.
Szóval azt hiszem nem fogom meghallgatni azokat az igéket.
Azt még hozzá szeretném tenni, hogy bántani nem szeretnélek. Ha nbeked ez így jó, ahogy van, akkor élj így. Az a lényeg, hogy az ember jól érezze magát. Vannak olyan emberek, akik hite belefér egy vallási közösségbe, az enyém nem. Szóval minden jót Neked, és további sikereket!
De ha mégis szeretnél többet tudni a kérdésrõl, mint amit a templomban mondanak, akkor olvass utána..... :)