"Emelkedõ olajárak, nehezedõ megélhetés és a nemzeti programmá emelt félelem. Nem kell ennél jobb módszer a tömegek kontrollálására. És ezt már Sztálin és Hitler is tudta."
na Nexus6, még egy picit és meglesz :) És most szerinted Sztálin és Hitler mi volt, privát tõke vagy állam? Ha az államot korlátozzuk, Sztálin és Hitler vagy a Bush féle "nemzeti" programok egyszerûen lehetetlenség. Korlátlan hatalmú állam esetében pedig elõbb vagy utobb ez az eredmény. Lehet, hogy nem Sztálin és Hitler féle diktátorok, de bizottságok, tanácsok stb. diktatúrája az biztos elkerülhetetlen. A korlátlan állam 100%-ban az individualizmus ellen lép fel (muszáj neki, nincs más megoldás) és ez a kollketivizmushoz vezet. A kollektivizmus pedig mindég a társadalom érdekeit teszi az egyén érdekei felé. Holott az egyén az aki képezi a társadalmat. Na de a legnagyobb probléma, hogy a kollektivizmusban nincs ellenörzésed alatt a saját életed. A kollektivizmusban ha a társadalom "érdeke" amit egyébként demokráciában választott szervek formálnak meg, diktatúrában pedig a diktátorok, nem egyezik meg az egyén érdekével, akkor az elõbb vagy utobb akarata ellenére is a társadalmi "érdek" ellensége lesz, és pl. ugyanolyan módon, mint Bush teszi, az állam ellenségé nyilvánítsa. Tehát semmi esélyed sincs, hogy szabadon élj, mert soha sincs két személy között egyénileg meghatározva, a "transzakció", hanem felsõbb társadalmi szinten. Vagyis, pl. én 30 ft-ért is eladnám az árúmat, meg vagyok vele elégedve, de nem tehetem, mert az állam kiszabta, hogy 40 ft kell minimálisan legyen. Végeredményben mindketten roszabul jártunk, a vevõ drágábban fizetett, én meg kevesebbet adtam el, mert drágább volt az árú. Ugyanígy pl. engedély kell már lassan mindenre, még arra is amit a saját udvaromban csinálok és senki szabadságát és életét nem veszélyeztetem, mert a korlátlan állam bürökratikus rendszere határtalanul mindent amit megtehet meg is tesz, elõbb vagy utobb.
Végeredményben én a diktátorokat rühelem a legjobban, teljesen mindegy, hogy öröklõdõ uralkodók, magukat kinevezett diktátorok, demokratikusan kiválasztott bizottságok, kormányok vagy akárminek is hívod õket. Senkinek sincs joga az én életemet formálnia, fõleg nem központilag, döntésekel, erõszakkal meg hasonló.
Hatóság = erõszak.
Korlátozott állam = társadalmi mechanizmus amely MEGHATÁROZOTT dolgokat könyebben elvégez mint az egyén.
Korlátlan állam = totalitarizmus, kollektivizmus, intervencionalizmus, big brother, nanny state, stb... nem mondom, hogy az elején, de ez az út csak ide vezethet.
Mi korlátozza, egy jó alkotmány amelyben a polgárok meghatározzák az állam szerepét és amely betartását mindenáron védeni kell. Az amerikai experiment ez akart lenni, sajnos nem sikerült, az USA nagyon messze van attól amit az alkotmányuk elõírt (akármennyire is verik a mellüket, hogy constitutional blablabla). Európában általában jobban betartják az alkotmányt, viszont az alkotmányaink írtózatosan, mérhetetlenül roszabbak mint az USA alkotmánya. Végeredményben van egy blueprint pl. az USA függetlenségi nyilatkozata (van európában is pl. Marques de Lafayette - Declaration_of_the_Rights_of_Man)
amelyek nagyjából John Locke, David Hume és mégegynéhány kolosszis munkájára alapoznak, ezeket a "tervrajzokat" kellene megpróbálni megvalósítani, mert az USA nem sikerült, sokkal jobb mint amit elõtte ismert az emberiség de nem az aminek kellett volna lennie. Ez nem amcsi, nem európai vagy akármilyen dolog, ezek univerzális értékek. Ezhelyett a Biblia és más szemet szemért és hasonló filozófiákon alapszik az emberiség, éppen ezért is van ez a sok sok probléma, amit aztán orvosolni kellene és ezt próbálják az emberek, alapjában amikor létrejön a korlátlan állam, hasolnló módon mint amit te is akarsz, jó szándékkal orvosolni a sok problémát, és ezt elismerem neked is és az államnak is, a baj csak abban van, hogy ez a hozzáállás még több problémát termel. Nem lehet kiküszöbölni a problémák egy részét. Viszont a mesterséges problémákat meglehet szüntetni. Na ezen kellene dolgozni. Nem ideális világot akarni, hanem reálisat, ahol csak a reális problémák maradnak, amelyeket ha lehet is részben megoldani, nagyon nehéz. A mesterségeseket viszont könnyû, de az a baj, hogy napról napra újakat termel a rendszer, pedig nem is az a szándéka.