A szabadság-nak nincs többféle definiciója. A szabadság az amit pl. John Locke könyvében találsz meg, vagy pl. az USA függetlenségi nyilatkozatában, vagy francia emberi jogok deklarációban. A szabadságban MINDENT megtehetsz amire képes vagy és ami nem veszélyezteti másoknak ugyanezt a lehetõségét, nem veszélyezteted és nem taposod le másoknak az életét, vagyonát. Kb. ez lenne a szabadság definiciója.
Ami Japánt, és a többi ázsiai országot illeti, ott nem született semmi abból amit most csinálnak, õk tulajdonképpen a nyugaton "felfedezett" dolgokat implementálták, és elég jó eredményt értek el, viszont ha ugyanezt tették volna központi döntéshozás nélkül egy szabad kapitalista rendszerben ez még jobban mûködött volna. Ezekben az országokban a feudalizmust váltotta fel egy intervencionalista és központi rendszer amely sokat merített a kapitalista értékekbõl. Ugyanakkor volt ki után járniuk. Most amikor már viszonylag fejlettek lettek akkor megállt a tudomány. És tévedés ne legyen a feudalizmustól minden jobb, ott ez elõtt meg gyakorlatilag feudalizmus volt.
Egy kérdés. Miért van az, hogy pl. a számítógépek, az Internet boom és jelenleg pl. a bioinformatika területén is az USA cégek tarolnak? Miért nem csinálta meg a Microsoftot vagy az Applet két srác mondjuk Londonban vagy Bécsben? Miért nem lett a Google pl. Helsinkiben (pedig ott ha hiszed ha nem jobb fejeket találsz programozás terén mint az USA-ban), miért? Azért mert az USA-ban nagyobb a gazdasági szabadság (messze nem elegendõ, de nagyobb mint akárhol). Ezek a dolgok soha nem történhetnek meg egy központosított ázsiai rendszerben. Ha valaki megmutatja nekik az utat, akkor igen lehet, hogy képesek elérni szûk területen jobb hatékonyságot mint egy szabad rendszerben, de alkotni nem tudnak semmit, pedig nem hiszem, hogy nem lennének képesek, sõt képesebbek mint az USA-ban, viszont a rendszer nem teszi ezt lehetõve. EU-ban kicsit kevésbé ez a mese, de valahogy itt sem történik semmi korszakalkotó vivmány. Nem vagyunk hülyébbek az biztos, csak kötve van a kezünk. Sajnos ott is (USA) ez napról napra mindég jobban igaz.
Amikor egy ágazat elég pénzt forgat, az állam segítségével a nagycégek protekciót élveznek és az innováció elmarad.
Nem errõl beszéltünk nemrég egy másik topic-ban? Egy nagy cég nehezen innovál, viszont sok adót fizet. Nehezebb innováció a tõke migrációjához vezet (a szabadságban és szabadkapitalizmusban), mert aki könnyebben innovál az elnyeri a piac egy részét. De a protekciók miatt amit az államtól kapnak a tõkeerõss nagycégek innovációk nélkül is képesek megtartani poziciójukat. Az államnak ez megfelel, mert haszna van belõlle. Az embereknek viszont nem mert többe kerül az adott árú vagy szolgáltatás, és lasabb a fajlõdés. A nagycégek részvényesei és fõleg a vezetõség gyorsan gazdagszik, a tõke felhalmazódás töretlen, mert az állam protekciója megnehezíti a konkurencia létrejõvését és fejlõdését. Pl. Németországban 20-30k EUR allatt nem tudsz céget alapítani mert magas a belépési küszöb. Ugyanakkor a teljesen elképesztõ szabályzás egy $100 milliárdos cégnek amely 500 ügyvédet alkalmaz, nem gond, viszont egy kis és középvállalkozásnak éppen elég, hogy ne lépjen az 5-rõl a 6-ra akár évekig is. Mindez az állam álltali intervenciós protekciónak köszönhetõ, egyrészt mert nem akar elesni az elõre kiszámítható forrásoktól amelyek az ilyen nagycégektõl folynak be, másrészt mert ugye pénzt is kapnak (pl. kampánypénzt stb.)
Jelenünk legnagyobb problémája a tõke és a munkaerõ gyenge migrációja, akinek tõkéje van az nehezen veszíti el mégha szart sem csinál jól, akinek meg nincs az nehezen jut hozzá, de nem azért mert nem lenne képes, hanem azért mert elveszi az állam (nem csak adók formájában hanem az említett felesleges kiadásokra amelyeket muszáj neki betartani mert másképpen büntetés vár rá.)