Az a gáz ezzel a szabadság definicióval, hogy pl ellentétben áll a versennyel, ami ugye a kapitalista rendszer egyik fontos tényezõje. A kapitalista (és méginkább a szük erõforrásokkal gazdálkodó gazdasági térre) alapuló versenyben a résztvevõk befolyásolják egymás létezési valószínûségét. A versenyben rosszul szereplõk egzisztenciálisan is veszélyeztetve vannak, a gyõztesnek nem csak egyszerûen jó üzlet összehozása a célja, hanem a többiek piacról való kiszorítása, az erõforrások megszerzése, ami ellentétben áll a többiek szabadság jogaival!
Szal akkor hogy is van ez? Szerintem a jövõre semmi képpen nem alkalmasak olyan elméletek, amelyet több száz éve találtak ki.
Lehet hogy az állami beavatkozás ellen vagy, de egy racionálisan és szinergikusan végrehajtott átszervezés gyak egyfajta mérnöki munkával egyenlõ. Akkor ezek szerint a te cégednél sincs hierarchikus hatékony irányítás sem, hanem az egyes osztályok, részlegek, emberek demokratikus szindikalista versenyben döntik el, hogy kinek mi a feladata és senki nem rugható ki, mindenki annyi embert vesz fel amennyit tud. Stb. Ha már régebben azt probáltad hangsúlyozni, hogy az organikus lét alapja, ami az általad ideáltipikusnak tekíntett kapitalista modell lényege is: a határtalan (szabad) fejlõdés, akkor én mondok neked egy megfelelõ példát is erre, úgy hívják az ilyet hogy RÁK!
2. Keleti országok fejlõdése:
"Egy kérdés. Miért van az, hogy pl. a számítógépek, az Internet boom és jelenleg pl. a bioinformatika területén is az USA cégek tarolnak? Miért nem csinálta meg a Microsoftot vagy az Applet két srác mondjuk Londonban vagy Bécsben?"
;)))A M$ sajnos azért olyan amilyen, mert törvénytelenül hagyták azzá válni ami. Ezt már máshol megvitattuk, már rég szét kellett volna szedni több cégre. És akkor most mondok olyan cégeket, amik monnyuk nem amerikaiak és pl a robotikában már letettek valamit az asztalra, nem úgy mint az amcsik: SONY, Honda, Mitsubisi. Hmm ezek miért nem amcsiban jöttek létre?
Amúgy hol van pl az IBM PC gyártó részlege, immár tulaj szerint is, vagy hol dolgoztat az M$ is?
Úgy van keleten!
Szerintem ha fogyasztás orientált társadalamt akarsz, annál az a jó ha minnél inkább közelít a demokratikus nyugati országokhoz: szabadítsd fel a piacokat, adj sok pénzt, az embereknek, tömdd tele a fejüket reklámmal, buzdíts õket a fogyasztásra.
Ha egy kreatív, termelés, fejlõdés alapú társadalmat akarsz, akkor fogd össsze az erõforrásokat, fektess minnél többet a képzésbe és alakítsd át az emberek gondolkodását, hogy érdkeltek legyenek a kreativitásban, a munkában.
3 Protekcionizmus:
Csak hát elfelejted azt, hogy a protekcionizmust pont ezért találták ki. És mivel mindenki csinálja valamilyen formában, a késõbb indulók is kénytelenek megcsinálni azért hogy védjék a belsõ piacukat, ne engedjék lerabolni, más külfi cégek által. Illetve olyan erõs nemzeti nagyvállalatokat tenyésszenek ki, amik felveszik a versenyt a külföldi nagyvállalatokkal.
Ez ma így mûködik, amelyik ország hosszútávra gondolkodik így csinálja, még akkor is ha kezdetekben ez nem a legjobb megoldás a fogysztóknak sem, illetve más módon is rászorul a támogatásra cég az államtól.
Ne felejtsd el, hogy ez a protekcioniznus hozta létre az M$-t is!!!
"Jelenünk legnagyobb problémája a tõke és a munkaerõ gyenge migrációja, akinek tõkéje van az nehezen veszíti el mégha szart sem csinál jól, akinek meg nincs az nehezen jut hozzá, de nem azért mert nem lenne képes, hanem azért mert elveszi az állam (nem csak adók formájában hanem az említett felesleges kiadásokra amelyeket muszáj neki betartani mert másképpen büntetés vár rá.)"
Nem értek egyet. Jelenünk legnagyobb problémája a tõke kibaszott erõs migrációja, és hogy pillanatok alatt kiszáll egy ország gazdaságából, ha az ott levõ feltételeleket nem tartja a rövid távú elképzeléseinek megfelelõnek, vagy ha más országokban rövid távon kedvezeõbbeket talál.
Így az államok és a dolgozók kiszolgáltatottá válnak és kedvezõtlen folyamat indul el, aminek a vége a munkaerõ árának annak "elõállítási költségeinél" is kisebb árfolyama.