Nem lineáris, inkább exponenciális fejlõdésben, és a történelmem éppen azt mutatja, hogy a fejlõdés exponenciális (amikor nem az akkor valami mesterséges korlát miatt nem az, pl. inkvizició, vallás és állam egysége stb.) Itt ugye felmerül a kérdés, hogy miképpen képes egy többé kevésbé zárt rendszer (a Föld nevû bolygó) elviselni az exponenciális növekedést, fejlõdést. Válasz, mert a fejlõdés a kezdetben teljesen anyagiról, ma már többségében szaellemi vagy imagináris szférába megy át (pl. szoftver, szorakozás, szolgáltatások). Ezek a tevékenységek lehetnek értéktermelõk és produktivitás növelõk is. Ugyanis az emberiség anyagi fogyasztása idõvel stabilizálódik és ezután az erõforrás használati növekedés már majdnem csak az imagináris szférában marad. Erre szintén bizonyíték a történelem. A mértéktelen népeség gyarapodás csak azokon a helyeken létezik ahol külsõ erõ segítségével fenntartják a népeséget, viszont a fejlõdés még annyira csekély szinten van, hogy több mint 5 gyerek van egy nõre, sõt van ahol 9. Kb. 150-200 éve ez volt a helyzet európában is, csak nem volt külsõ segítség amely ezt a népeséget fenntartotta volna, elhalt a többség, a fejlõdés által pedig idõvel csökkent majd a végén stabilizálódott a szaporulat. A harmadik világban ma nincs fejlõdés, a szaporulat nagy és külsõ segítségel fennképes maradni. Ez a realitás, lehet, hogy nem hangzik humánusnak de attól még reális.
Ami a katasztrófát illeti, nem hinném, hogy jobban ártana a szabad gazdaságnak mint a jelenlegi intervencionalista gazdaságnak.
Káoszelmélet... ez részben inkább a szabadság elméletet erõsíti mint egy központilag mindent meghatározó világot. A természetben a rendet éppen a káosznak köszönhetõ.
Irracionális, nem felejtettem ki, ugyanis a praxeologia nagyon is figyelembe veszi az irracionális viselkedést, a szabadgazdaság elmélete pedig óriási mértékben a praxeologiára támaszkodik.
Gondolkodásom... nem az enyém, én csak ezt fogadom el a jelenlegi tapasztalataim és tudásom szerint a legjobbnak a legvalószínûbbnek, egyébként évszázadok és az emberiség óriásainak a munkájáról van szó, én itt semmit nem adtam hozzá.